Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... Heti szakasz - ajánló ... Hang ... Saft újra Budapesten!

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2018.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:

Saft újra Budapesten! Nyomtatás E-mail
2010. október 12. kedd, 13:23
AddThis Social Bookmark Button
A New York-i kísérleti szcénának kevés sokoldalúbb alakja van, mint a zongorista-billentyűs-zeneszerző-hangszerelő-hangmárnök-producer Jamie Saft. Az elképesztő munkabírású és legalább ennyire változatos muzsikát játszó Saft a John Zorn vezette kiadó (a Tzadik) és zenekarok (a Masada, és különböző formációi) alapemberének számít, de jó húsz éve kulcsfigurája a New York-i zenei avantgárd bármely jelenségének: a Beastie Boystól Marc Ribot-ig, Laurie Andersontól a B-52's-ig, Merzbowtól Jojo Mayerig rengeteg produkcióban volt közreműködő. A számtalan kooperáció mellett filmzenéket ír, illetve áradó bőségben ontja saját projektjeit.

Három éve triójával érkezett a Trafóba, ezúttal szólózongora-koncertet ad az A38 Hajón.


Jamie Saft

Ha valaki már hallotta a John Zorn által vezetett New York-i zsidó gyökerekkel rendelkező freejazz-ethno szcéna ergyik másik lemezét, akkor szinte egészen biztos, hogy találkozott már a multiinstrumentalista Jamie Saft nevével.

Az alapvetően billentyűs játékáról ismert Jamie sokoldalúságát leginkább a vele kollaboráló művészek támasztják alá, akik között a felesége mellett olyan nevek is találhatók, mint pl. John Zorn (az Electric Masada formációjának állandó billentyűse), The B-52's, Laurie Anderson, The Beastie Boys, Bad Brains (a 80-as évek botrányos punk/hardcore zenekara), Dave Douglas, Marc Ribot's Los Cubanos Postisos, Antony and the Johnsons, a japán noise legenda Merzbow, vagy a drum and bass-t real time-ban előadó óriási népszerűségnek örvendő JoJo Mayer's Nerve..

Saft játékának zsenialitása annak teljes leírhatatlanságában rejlik. Egy dalon belül képes a legnagyobb szélsőségeket bejárni egy Fender Rhodes zongora segítségével úgy, hogy ugyanazzal a hangszínnel fokozhatatlan őrületet teremt, vagy mindent elárasztó lágysággal fekteti két vállra a közönséget.