Weiner Leó Nyomtatás
2008. október 22. szerda, 16:16
AddThis Social Bookmark Button

Weiner Leó egyszerre volt nagy zenepedagógus és zeneszerző, illetőleg a magyar zsidó zenei élet egy kiemelkedő alakja. Nevéhez olyan örök mesterművek kapcsolódnak, mint a Rókatánc.

 


Budapesten született 1885-ben, és egész életét ebben a városban töltötte. Előbb 1901-től 1906-ig Koessler János tanítványa volt a Zeneakadémián, majd 1906-tól ő maga is tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól haláláig a Zeneakadémián. 1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett, amely az ő irányítása mellett működött.

 

1957-ben nyugalomba vonult, de egy évig még ezután is tanított a Főiskolán. A kamarazenei tanszéken félévszázadon át képezte hangszeres művészek több nemzedékét; a világhírű magyar virtuózok csaknem kivétel nélkül az ő tanítványai voltak. Pedagógiai munkásságát az élő hagyományok mellett írásai örökítették meg, kompozícióival pedig 1907-ben Ferenc József-díjat, 1922-ben Coolidge-díjat, 1950-ben és 1960-ban pedig Kossuth-díjat érdemelt ki (ugyanebben az évben hunyt el).

Az újkori magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője volt.



Füli