Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... InterJews ... VilágStetl ... Menyasszonytánc, klezmer muzsikára

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2018.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:

Menyasszonytánc, klezmer muzsikára Nyomtatás E-mail
2008. október 17. péntek, 08:02
AddThis Social Bookmark Button
A klezmer zene a zsidó kulturális hagyományok egyik legfontosabb letéteményese, ápolója. A XVIII-XIX. századi közép-kelet-európai régióban terjedt el, és akkor örvendett igen nagy népszerűségnek. A klezmer mai reneszánszáról és az első magyar klezmer-musical történetéről Jávori Ferenccel, a Budapest Klezmer Band alapítójával beszélgetett az MTI.
- A klezmer óhéber kifejezés első, "klez" tagja hangszert jelent, szóösszetételében pedig hangszeres embert, azaz zenészt jelöl a szó. A zsidó közösségek, amelyek kis falvakban, úgynevezett "stefl"-ben laktak, leginkább Lengyelországban, Ukrajnában, Moldáviában és Oroszországban szórakoztak a klezmer zenére. A klezmer muzsika átszőtte mindennapjaikat, szerves részét képezte az életüknek, de a zsidó ünnepek alkalmával is fontos szerepet töltött be - avat a műfaj történetébe Jávori Ferenc.

Az esküvők alkalmával a klezmert játszó zenekarok kulcsszerephez jutottak. A badchen, azaz a zsidó menyegző ceremóniamestere közvetített az együttes és a násznép között, kommentálta a menyasszony és a vőlegény bevonulását, a menyasszony ünnepélyes leültetését és a tánc kezdetét, a frejlakhs-et. Természetesen az esküvők minden mozzanatát klezmer zene kísérte, a ceremónia különböző részleteihez pedig határozott dallamvilágot rendeltek, variációkkal, díszítésekkel, illetve improvizációkkal. Különösen szép, megható része a zsidó hagyományok szerinti esküvőnek az a része, amikor lassú számot kér a vőlegény a zenekartól ifjú arájának.

A klezmer zenében az ünnepek során is megmutatkozott, hogy dominál benne a hegedű, illetve általában a vonós hangszerek, ugyanakkor a zenei alaphoz hozzájárult a klarinét és a trombita. A mindenkori szólóhangszer díszítésekkel játszotta az alapdallamot.

Az eredeti, XVIII-XIX. századi zenei motívumokból kevés maradt meg, ugyanakkor az 1920-as években a kijevi zeneművészeti főiskolán tanító Mózes Beregovskij elutazott Moldvába, ahol mintegy 800 eredeti zsidó népdalt, népzenét gyűjtött össze, hasonló munkával, ahogy kor- és pályatársa, Bartók Béla a magyar népdalokkal tette. Munkájának eredményeként a harmincas években öt kötetben kiadták a zsidó népdalokat, majd ebből az akkori Szovjetunióban 1987-ben egy 200 műből álló válogatást készítettek, amit egy kötetben jelentettek meg.
Ezekből a zenei gyökerekből táplálkozott jó néhány zenész, illetve zenetanár. Közülük való a munkácsi Galambosi Gyula, akihez kottával, magnóval járt Jávori Ferenc a klezmer muzsikát megtanulni. Az akkori Szovjetunióban a nyolcvanas évek elején újra fellendült a klezmer kutatása, ugyanakkor az is tény, hogy ennek a műfajnak az igazi reneszánsza az Egyesült Államokból indult. Itt a Budapest Klezmer Band alapítója 1989-ben vett egy los angeles-i és egy bostoni klezmer hanglemezt, és megállapította, hogy a Kárpátalján folytatott tanulmányainak köszönhetően a hanghordozókon szereplő számok mintegy 80 százalékát ismerte, mivel a zenei alapok ugyanazok voltak, mint amit ő a kelet-európai régióban tanult.

A zsidó hagyományokat ápoló magyarországi zenekarok közül a legrégebbi zenekar, a Budapest Klezmer Band 11 zenésszel alakult a rendszerváltáskor, majd 1995-ben 7 főre csökkent a számuk. Zenekaruk a klasszikus klezmer csoportok felállását követi: Kohár István klarinétozik, Gonda Bence hegedül és énekel, Nagy Anna harmonikázik, Tamás Gábor harsonán játszik és énekel, Kiss Gábor bőgőzik, Végh Balázs dobol, művészeti vezetőjük, hangszerelőjük pedig Jávori Ferenc, aki ugyancsak énekel is a csapatban.

A klezmer muzsika ázsióját növelte, hogy a Madách Színházban a Hegedűs a háztetőn című darabban ők játszották a klezmer zenét, de úgy, hogy együtt szerepeltek a színpadon a színészekkel. A sorozat 240 előadást ért meg, mintegy negyedmillió néző látta. Az is előfordult, hogy ingázniuk kellett Hollandia és Budapest között 1998-ban, mert míg a nyugat-európai országban turnéztak, addig a magyar fővárosban a Madách Színházban egymás után léptek fel. Ebben az időben a legjobban eladható zenei termék Hollandiában egyértelműen a Budapest Klezmer Band volt, ahogy azt Jávori Ferenccel közölte is az ottani koncertszervezőjük.

A klezmer zenei gyökereknek köszönhetően Jávori Ferenc Purim címmel 2 részes balettzenét is szerzett. A Győri Balett 1998-as bemutatóját 200 előadás követte, s a produkció nemzetközi sikert is aratott: Londonban három teltházas előadást tartottak, de megfordultak a művel az Egyesült Államokban is. Különleges állomása volt a zenekar pályafutásának az, amikor a 2001-es zsidó nyári fesztiválon a Liszt Ferenc Kamarazenekarral egy tételt közösen játszottak. Ebből az élményből merítve született meg 2002-ben a 12 tételes klezmer szvit, amiből rádiófelvételt is készítettek. A Zeneakadémián 2004-ben komoly sikert arató zenemű a hagyományos szvit formát követi, van például allegro, andante és hora tétele.

A zenekar legújabb vállalkozása a Menyasszonytánc, az első klezmer-musical. Eddig 129 előadásnál tartanak az Operettszínházban, és ugyanúgy, mint a Hegedűs a háztetőn című darabban, itt is fenn van a színpadon a Budapest Klezmer Band. A cselekmény egy szerelmespárról szól, a konfliktust pedig az jelenti, hogy a lányról kiderül zsidó származása.

Jelenleg Magyarországon mintegy 10 klezmer zenekar működik, ebből három vidéken. Az utánpótlásra különösen nagy hangsúlyt fektetnek, Jávori Ferenc írt egy zeneiskoláknak szóló, kvartettben játszható kottaanyagot. A Budapest Klezmer Band tagja, Nagy Anna gyermekekkel alakított klezmer zenekart, annak bizonyságaként, hogy ma már bármely korosztályból akadnak művelői e műfajnak.

Csatári Bence

MTI/PRAE.HU
ben \ sch
 

Kapcsolódó cikkek