Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... InterJews ... VilágStetl ... Interjú a Vodkuval

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2017.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
   1  2  3  4  5  6
  7  8  910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:
Birthright

Interjú a Vodkuval Nyomtatás E-mail
2009. szeptember 01. kedd, 06:53
AddThis Social Bookmark Button

„Vodka. A nagy közép-európai összetartozás és mulatozás jelképe, hiszen vodkát mindenhol isznak. ”Vodka, amiből egy kis ragozás segítségével könnyedén Vodku lesz, a Zsidó Nyári Fesztivál egyik tuti fellépője. 

A közép-európai dallamkincset magában rejtő, ukrán, orosz, cigány, balkáni és zsidó zenei motívumokat vegyítő, azokat saját ízlésükre formáló együttessel találkozhatunk Szlovákiában, Németországban Portugáliában és Mexikóban, csak úgy mint szerte kis hazánkban, a Radnóti Színházban vagy egyik-másik pesti kocsmában. Nekem a Szimplában volt szerencsém riportot készíteni Bata István énekessel, akit az együttes múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztem.

1. Hogyan és mikor alakult az együttes? Mi köze van mindehhez a Sztolicsnajának?

Vodku néven 1992 óta létezik zenekar. Az alapító tagok fejéből egy görbe éjszakán pattant ki az ötlet, hogy ne csak igyák a vodkát, hanem énekeljenek is róla. Előkerült néhány gitár, egy harmonika, miegymás, és megszólaltak Budapesten az első odesszai orosz-zsidó kocsmadalok. A Sztolicsnaja nagyon finom vodka, és ha megissza az ember, énekelni támad kedve. A Vodku esetében ez a kedv már lassan 18 éve tart.

2. Milyen zenét játszotok?

1992 óta sok minden változott a zenekarban. Játszunk még egy-két dalt az ősi repertoárból is, de a Vodku számára már sok éve nem az odesszai kocsmazene a meghatározó irány. Dalainkat Közép-Európa népeinek folklórjára építettük, különböző mértékben feldolgozva, vagy saját dalainkba beleszőve. Magyar, bolgár, ukrán, délszláv, román, albán és zsidó zenei elemek egyaránt felbukkannak a műsorunkban. 

3. A klezmeres vonal a kezdetektől létezett, vagy később jött?

Sokszor írták-írják rólunk, hogy klezmer zenekar vagyunk. Talán meglepő, de ez egyáltalán nem igaz. A klezmer, mint előadásmód sohasem szerepelt a céljaink között. Egyebek között persze zsidó zenét is játszunk, de aki eljön egy koncertünkre, vagy belehallgat a lemezeinkbe – kettő is van – rögtön tudni fogja, mi a különbség a Vodku és a klezmer együttesek között.

3. Felléptek a Zsidó Nyári Fesztiválon belül a Symbolban jövő szombaton. Milyen a kapcsolatotok a zsidósággal? Lehet mondani, hogy a Vodku zsidó együttes, vagy pedig inkább zsidó zenét játszó együttes?

A tavalyi Zsidó Nyári Fesztivál keretében az A38 hajón játszottunk, és szívmelengető volt számunkra az a szeretet, amellyel a közönség fogadott bennünket. Nagyon örültünk, amikor az idei fesztiválra is meghívást kaptunk, és bízunk benne, hogy a buli idén sem lesz kisebb, mint tavaly.

A „zsidóság” rendkívül összetett etnikai, vallási, történelmi és kulturális kategória, ezért erre a kérdésre minden válasz csak felületes és elnagyolt lehet. Egy dolog biztos: közép-európai zene nem létezhet zsidó zenei elemek nélkül. Nem nagyon tudnék olyan magyar vagy a környező országokban működő népzenei-világzenei előadót említeni, akinek a muzsikájában ezek a motívumok ne jelennének meg, és ez a Vodku zenekar esetében is igaz.

Hogy zsidó zenekar vagyunk-e? Nem tudom, hogy ez mit jelent. A zenekarban sosem foglalkoztunk egymás vallási, faji, politikai hovatartozásával vagy éppen szexuális orientációjával, de amennyire én tudom, egyikünk sem követi a zsidó vallást, és bizony a fűnyíró is felberreg szombatonként a kertben. Más kérdés a muzsika, mert abban bizony ott vannak a zsidó dallamok, a zsidó zenére jellemző hangszerek, játszunk freilachot és hórát, de a műsorunkban szerepelnek orosz, cigány, magyar vagy éppen albán népdalfeldolgozások is.  

4. Mik voltak eddig a legjelentősebb sikereitek? Hogyan kerültetek ki Mexikóba?

A kérdés első felére nehéz válaszolni, az elmúlt csaknem két évtizedben – leginkább persze 2001 óta – sokfelé muzsikáltunk, sok szép emléket őrzünk. Nagy sikerként könyveljük el például, ha egy pesti kocsmában, ahol évek óta játszunk, az ötvenedik bulinkon is tombol az úri közönség. Budapesten ilyen a Pótkulcs vagy a Könyvtár Pincekocsma. Ugyancsak nagy siker, ha olyan helyeken léphetünk fel, ahová nem könnyű meghívást kapni. Ilyen volt néhány éve a Szigeten a Roma Sátor, ahol a koncertünk után szinte újra kellett deszkázni a táncteret. Nagy sikerként könyveljük el azt is, amikor egy-egy olyan rendezvényre is visszahívnak bennünket, amilyen például a szombathelyi a Savaria Történelmi Karnevál, vagy a Zsidó Nyári Fesztivál.

Lassan kezd rossz szokásunkká válni, hogy négyévente Mexikóban turnézunk. 2001-ben utaztunk először, akkor a szerencse segített: a meghívott zenekar az indulás előtt két héttel lemondta a turnét, és nekünk kellett beugranunk. 2005-ben és idén azonban már „saját jogon”, az elért sikereknek köszönhetően hívtak meg bennünket. Idén márciusban csaknem három hetet töltöttünk Mexikóban, 15 fellépésünk volt, több mint hétezer kilométert utaztunk, és annyi lemezünket vették meg, amennyiért itthon szinte már aranylemez jár, és egyre valószínűbb, hogy a négyéves ciklus megszakad: 2010-re is meghívtak bennünket.

5. Hol lehet veletek találkozni? Milyen helyeken léptek fel, ha nincs nyári turnétok?

A nyár nagyon fontos időszak számunkra, hiszen dúl a fesztiválszezon, leginkább ekkor nyílik arra lehetőség, hogy Magyarország- és Európa-szerte megmutassuk magunkat. Hála az égnek és a kemény munkának, sűrű nyarat tudhatunk magunk mögött, a budapesti koncertek mellett jártunk Szentendrén, Orosházán, Zamárdiban, Badacsonyban, Várpalotán, Andocson, Szolnokon és Szombathelyen. Az ősz is szépnek ígérkezik: A szeptember 5-i symbolos koncert után Pozsonyba és Egerbe utazunk, de fellépünk pesti törzshelyeinken is: szeptember 23-án a Kobuci-kertben, október 10-én az After Music Clubban, október 16-án pedig a Könyvtár Pincekocsmában. A Radnóti Színházban is indul az évad: Osztrovszkij Farkasok és bárányok című vígjátékához írtuk-játsszuk a zenét, valamint készülünk Szabó Magda Bárány Boldizsár c. verses meséjének színpadi változatára, amelynek egyrészt mi írjuk és mi  játsszuk a zenéjét, másrészt szereplőkként is felbukkanunk majd a színpadon. 

6. Mik a céljaitok, terveitek a jövőre?

Szeretjük a kellemes meglepetéseket, ezért világmegváltást nem tervezünk. Szeretnénk minél több helyen fellépni, minél többet utazni, és minél több emberrel megismertetni a Vodku zenekar közép-európai népzenére épülő műsorát. Jövőre új lemezünk is lesz, amelynek több dala már ma is megszólal a koncertjeinken. Egyvalamit biztosan nem tervezünk: visszavonulást.

 

Namida
www.jewbox.hu