Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... InterJews ... VilágStetl ... Üvegsziget - Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2017.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
    1  2  3  4  5
  6  7  8  9101112
13141516171819
20212223242526
27282930   

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:
IC

Üvegsziget - Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben Nyomtatás E-mail
2009. október 08. csütörtök, 10:37
AddThis Social Bookmark Button
A fenti címmel történelmi antológia jelent meg a Makkabi Kiadónál; a könyvet csütörtökön mutatják be a Holokauszt Emlékközpontban.
Vámos György, a Carl Lutz Alapítvány elnöke írta a bevezető tanulmányt és szerkesztette a kötetet, amely több mint 50 dokumentumot - igazolásokat, levelezést - tartalmaz, ebből több mint 10 iratot először ismerhet meg a közönség. A könyv tartalmaz még 20 visszaemlékezést és négy regényrészletet: Gács Teri 1946-ban, Salamon Mihály 1958-ban Tel-Avivban megjelent kötetéből, Schwarz Andor és Dénes Magda önéletrajzi regényéből.

Vámos György elmondta az MTI-nek, hogy tanulmányában leírta: Carl Lutz (1895-1975) a magyar cionista fiatalokkal közösen Európa egyik legeredményesebb zsidómentő akcióját hajtotta végre 1944-ben. Magyarországon az 1930-as évek közepe óta folyamatosan dolgoztak cionista fiatalok azon, hogy minél többen vándorolhassanak ki Palesztinába, s igyekeztek kihasználni azokat a kivándorlási kvótákat, amelyeket a britek engedélyeztek, mert a terület brit mandátum volt.

A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. A svájci mentőakció alapját a Palesztina Hivatalba érkezett certifikátok, vagyis beutazási engedélyek adták. A hivatalt 1944-ben bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatba hurcolták. Lutz 1942 óta szolgált Budapesten és jól ismerte Krauszt, akinél 7 ezer certifikát volt.



A svájci nagykövetség a Stefánia úton kicsinek bizonyult a 14 ország képviseletére, ezért Lutz az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületébe költözött, mert az USA-t is képviselte. Carl Lutz elgondolása az volt, hogy az üldözötteknek vasútra szóló kollektív útlevelet állítanak ki; ez feltételezi, hogy svájci állampolgárokról van szó. Minden kollektív útlevélbe mintegy ezer ember neve került bele.

Carl Lutznak a kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett. A cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Az Üvegházban működött az illegális cionista mozgalom is. Ott állították össze a listákat és adták ki a kollektív útlevelet a sorban álló embereknek október 15-ig, a nyilas hatalomátvételig.

Ezután a svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza lett, először 800-an költöztek be, decemberben már kétezer ember szorongott ott pincében, padláson.

Vámos György kutatási szerint Carl Lutz a cionistákkal együtt kitalálta, hogy a betiltott Palesztina Hivatal 7800-ra nőtt beutazási engedélyét a brit mandátum területére fölhasználja és védlevelet, schutzpasst ad ki az üldözötteknek. A védlevelet tízezer számra hamisították is, ebből alakultak ki a "védett házak", a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet megmentett Carl Lutz akciója.

Budapesten, a Vadász utcában, az egykori Üvegházban Carl Lutz Emlékszoba működik, s a nevét viselő alapítvány angol nyelvű vándorkiállítása a svájci diplomata zsidómentő cselekedeteiről most éppen az Egyesült Államokban látható.
Forrás: MTI