Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... InterJews ... VilágStetl ... Barangoló: Heródium

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2017.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
        1
  2  3  4  5  6  7  8
  9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:

Barangoló: Heródium Nyomtatás E-mail
2011. március 29. kedd, 08:08
AddThis Social Bookmark Button

Heródium ciszjordániai területen, Jeruzsálemtől mintegy 12 kilométer távolságban, a Holt-tengerhez vezető út mentén található.

A kor legavatottabb krónikása, Josephus Flavius szerint a Heródiumot Nagy Heródes I.e. 40-ben a pártusok felett aratott győzelmének emlékére építette. A zsidók királya egyébként mintegy 11 erődöt épített vagy újított fel, de csupán ez az egyetlen egy, amely a nevét viseli. Nevéhez kötődik, például az új jeruzsálemi templom átépítése is.

Heródiumtól észak-nyugatra, látótávolságon belül helyezkedik el Jeruzsálem és Betlehem, továbbá keleti irányban a Maszada erődje. Ennek megfelelően rendkívüli stratégiai fontossággal bírt az ókorban ez a terület.

Heródes kettős szerepet szánt a helynek. A mesterségesen kialakított 758 méter magas csonka kúp alakú domb tetejére egy bevehetetlennek tartott 7 szintes erődítményt építtetett, melyből, kettő a felszín alatt lett kialakítva. Ezen kívül az erőd alatt hatalmas ciszterna rendszer lett kialakítva, biztosítandó a hely vízellátását.

Az erődítménytől északabbra a síkságon pedig egy fényűző uralkodói épület komplexumot hozott létre. Itt élte hétköznapjait a zsidó történelem egyik legvitatottabb uralkodója.

Heródes – időszámításunk előtt 4-ben hunyt el,  a Heródiumban helyezték végső nyugalomra. A temetésről Josephus Flavius a Zsidó Háborúról szóló művében részletesen beszámolt. Leírása alapján találtak rá a történészek az uralkodó végső nyughelyére is.

A Herodium egyébként a Maszadával együtt azok között az erődők között volt, amelyeket  Jeruzsálem 70-s lerombolása után még egy ideig tartani tudtak a zsidók. A következő évben azonban a római hadsereg elfoglalta és lerombolta az erődöt. A terület az újkorban történt feltárásáig még egyszer fontos szerepet kap Izrael történetében. A domb alatt megmaradt csatornák és ciszternák  a Bar Kohba felkelésben (I.u. 132 – 135) résztvevő katonák számára titkos búvóhely volt.

Nagy Heródes a időszámításunk előtt. 37 és 4. között  uralkodott Jeruzsálemben.

Júdea ekkoriban már a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott, ami azt jelentette, hogy önálló külpolitikát ugyan nem folytathatott, de a belpolitikai ügyekbe nem szólt bele a birodalom.

Heródes eredetileg nem zsidó családból származott, anyja nabateus, apja pedig idumeus származású volt. Apja (Antipatrosz) Pompeius, majd Julius Caesár jóvoltából jelentős tisztségeket töltött be Judeában, így római helytartóként (Róma támogatásával) módjában állt, hogy fiait egy egy tartomány kormányzójává nevezze ki. Heródes így lett 26 évesen Galilea legfőbb elöljárója, s később Marcus Antónius barátja.

Korán megtanulta, hogy hatalma ezen a földön kizárólag attól függ, hogy mennyire tud egy időben Róma elvárásainak megfelelni, és a zsidók vallási érzékenységét se sértve uralkodni. Heródes bár nem volt zsidó származású, lelkiismeretesen betartotta a zsidó törvényeket. Hűsége jutalmául a római szenátus I.e. 40-ben Júdea királya címet is adományozott neki.

Uralkodása első szakaszában Júdea állama a virágkorát élte. Bőkezűsége idegen városokra – Bejrútra, Damaszkuszra, Antiochiára és Rodoszra – is kiterjedt. A küzdelemben jártas, kitűnő vadász és lelkes atléta Heródes pártfogolta az olimpiai játékokat. Befolyását felhasználva védelmezte a Judea határain túl élő zsidó közösségeket, és nagylelkű volt mindazokkal, akik szerte a Földközi-tenger medencéjében szükséget szenvedtek. Élete előrehaladtával azonban a tébolyodottság lett úrrá rajta, amely a jó szándékú despotát zsarnokká változtatta, innen sötétség, összeesküvés és intrika vette körül.

Heródesnek erős ellenfelei akadtak mind a farizeusok között, – kik nem vették jó néven a római császárnak engedelmeskedő “idegen” uralmát, mind pedig a Júdea koronájára pályázó Hasmoneus trónkövetelők támogatói körében. Az ellenfeleivel kíméletlenül leszámolt. A Szanhedrint is megkerülve fogatta el és végeztette ki Ezekiást, akinek az volt bűne, hogy a vallási és politikai helyzettel kapcsolatos elégedetlen nézeteit nem rejtette véka alá.

Családja körében még fékeveszettebben viselkedett. Atyja és testvére egyaránt erőszakos halált halt. Tébolyodottságában először – egyébként imádott – feleségét ( Mirjam) ölette meg, később a kapcsolatukból született két fia ellen is fordult. Végezetül halála elött öt nappal legidősebb fiat, és örökösét is megölette. Betegen és magányosan halt meg.

 

myisrael.info