Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... JNews ... Napi hírek ... Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2017.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:

Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba Nyomtatás E-mail
2012. május 15. kedd, 09:33
AddThis Social Bookmark Button

Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba

Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba címmel nyílt kiállítás 2012. május 14-én 14 órakor a Holokauszt Emlékközpontban. 1944-ben e napon indult meg a magyar zsidók tömeges deportálása az auschwitz-birkenaui haláltáborba, a tárlat a tragédia 68. évfordulójára készült. A vándorkiállítás létrehozásával az Emlékközpont célja, hogy középiskolás diákok, tanáraik és a téma iránt érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását.

 

 

 

 

56 nap alatt 437 ezer ember

1944. május 14-én kezdődött meg a zsidók tömeges deportálása Magyarországról. A következő 56 nap alatt 437 ezer embert hurcoltak el az országból tehervagonokba zsúfolva. Kevés kivétellel a lengyelországi német megsemmisítő táborba, Auschwitz-Birkenauba kerültek, ahol nagy többségüket órákkal az érkezés után gázkamrákban meggyilkolták. Egy addig ismeretlen lengyelországi városka, Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetőjévé, egyben a népirtás világszerte ismert szimbólumává vált. Több mint háromszázezer honfitársunkat ölték meg itt, akiknek nagy többsége idős, beteg, nő vagy kisgyermek volt.

A kiállítás célja

Középiskolás diákok, tanáraik és más érdeklődők számára összefoglalóan és röviden kívánja ismertetni és bemutatni a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását. Legfontosabb törekvése, hogy a diákok megismerjék a magyarországi holokauszt világtörténelmi jelentőségét, a magyar államapparátus aktív részvételét, a deportálások logisztikai szervezettségét és intenzitását, a vidéki zsidó közösségek elpusztításának megdöbbentő tényét.

A kiállítás egyszerű eszközöket, tömör és felesleges szakkifejezésektől mentes szövegeket, gazdag kép- és dokumentumanyagot használ. Középpontjában az egyéni és családi sorsok bemutatása, a hely- és mikrotörténelmi megközelítés áll, a politikatörténeti információk ehhez képest csupán másodlagosak. Az Emlékközpontból 2012. szeptemberétől indul országjáró körútra. A kiállítás további helyszíneken történő bemutatására folyamatosan várjuk és fogadjuk iskolák, kulturális intézmények jelentkezését.

Történelmi háttér

A második világháború utolsó egy éve a modern kori magyar történelem legsötétebb időszaka. 1944 elején úgy tűnhetett, hogy a korábban súlyos emberveszteségeket szenvedett Magyarország komolyabb pusztítások nélkül átvészelheti a háborút. Nem így történt. Az ország a világháború legvéresebb hadszíntereinek egyikévé vált. Egy éven belül két idegen hadsereg is megszállta. Odaveszett több százezer ember és a nemzeti vagyon java. Ebből a nemzeti tragédiából is kiemelkedik az, ami 1944 tavaszán és nyarán történt. A magyar állam saját polgárait, közel félmillió ártatlan civilt szolgáltatott ki a német megszállóknak.

A német nemzetiszocialisták és támogatóik a második világháború éveiben szervezett népirtást hajtottak végre, amelynek legfőbb áldozata az európai zsidóság volt. A megszállt és szövetséges országokban élő zsidók túlnyomó többségét, több mint négymillió embert 1941 és 1943 között meggyilkolták. A németek által ellenőrzött területen csak Magyarországon maradt számottevő zsidó lakosság. A zsidók itt is egyre erősödő antiszemita politikával néztek szembe. Veszélybe kerültek polgári jogaik és megélhetésük, majd a háború kitörésével az életük is. A sok ezres emberveszteség és az erősödő antiszemita hangulat ellenére a magyar zsidók többsége 1944-ig viszonylagos biztonságban élhetett. A németek, és a támogatásukat élvező magyar politikusok is egyre hangosabban követelték a magyar zsidók megbélyegzését, gettókba zárását és kitelepítését. Kállay Miklós konzervatív kormánya – elsősorban politikai megfontolásból, a háború bizonytalan kimenetelének tudatában – ellenállt a követeléseknek.

1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot, hogy szövetségese háborúból való kiugrását megakadályozza. A holokauszt történetének leggyorsabb ütemű és legnagyobb méretű akciója vette kezdetét. Más országokban hónapokig, évekig is eltartott, amíg a nácik és helyi segítőik intézkedtek a zsidók megjelöléséről, összeköltöztetéséről, vagyonuk elkobzásáról, végül deportálásukról a haláltáborokba. Magyarországon mindez néhány hét alatt lezajlott. A németeket kiszolgáló magyar hatóságok alig egy hónappal a megszállás után megkezdték a zsidók részére elkülönített városrészek (gettók) és táborok felállítását. Újabb egy hónap elteltével megindultak a deportáló szerelvények. 1944. május 14. és július 9. között, alig két hónap leforgása alatt a munkaszolgálatot teljesítő fiatalabb férfiak kivételével a teljes vidéki zsidóságot elhurcolták.

A budapesti és a munkaszolgálatos zsidók többsége megmenekült a deportálástól, de a vidéken élők zöme elpusztult. A második világháború magyar áldozatainak több mint fele zsidó származású volt. Pusztulásuk társadalmi és szellemi értelemben is jóvátehetetlen veszteséget jelent.

Látogatható: 2012. május 14 – szeptember 2.

Helyszín: Holokauszt Emlékközpont zsinagógatér, 1094 Budapest, Páva utca 39.

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-18 óra között

Csoportok jelentkezése, további információ: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. , 1-455-3320

Támogatók: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

A kiállítás az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.