Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... JNews ... Napi hírek ... Az elfelejtett "zsidó" birodalom

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2019.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728   

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:

Az elfelejtett "zsidó" birodalom Nyomtatás E-mail
2012. június 16. szombat, 15:12
AddThis Social Bookmark Button

A muszlim Arab Kalifátus és a keresztény Bizánci Birodalom között elhelyezkedő Kazár Birodalom vezetői számára az új vallás, a judaizmus felvétele sikeres lehetett kifelé, az állami önállóság demonstrálására, de ez sem mentette meg a hatalmas kiterjedésű birodalmat attól, hogy a néhány évszázados önállóság után felolvadjon a több oldalról érkező fenyegetettség hatására.

Kelet-Európa történetének egyik nagyon érdekes korszaka – amelyről sokan megfeledkeznek – a zsidóság korai története. A török nyelvű sztyeppei nép, a kazárok vezetői a 8. század második felében vagy a 9. század elején új vallást vettek fel, a judaizmust. Ebből eredtek aztán azok a hipotézisek, miszerint a kelet-európai zsidóság a kazárok leszármazottaiból állna, mivel nagy számukat csak így lehetne megmagyarázni. A kazároknak valójában viszont csak egy nagyon vékony rétege, a vezetők egy része tért át a zsidó hitre. A kazárok világpolitikai jelentőségét csak növeli az a tény, hogy szinte Martell Károly frank majordomussal egy időben, a 8. században tartóztatták fel az arabok Európába betörő csapatait.
 
Az elmúlt 100–150 évben a tudósok figyelmét a térségben elsősorban a Bizánci Birodalom történetének tanulmányozása kötötte le. Bizánc ezen kutatások szerint korának egyik nagyhatalma, nem pedig a Római Birodalom keleti romjain felépülő, elmaradott entitás volt. A másik nagyhatalom az az Arab Kalifátus volt, amely Bizánccal együtt óriási befolyást gyakorolt a régió népeire. Kettejük között terült el a Kazár Birodalom, amely ugyan per definitionem nem volt nagyhatalom, de gazdasági, stratégiai és katonai jelentősége vitán felül áll. A kazárok hatalmának csúcspontja a hetedik századra és a nyolcadik század elejére esett, mikor az állam területe a Kaukázus északi részéig és a mai Kelet-Európáig terjedt – sőt néha azon túl is. Egészen 1016-ig kellett várni, mígnem az egyesített orosz–bizánci hadak megtámadták a kazárokat, súlyos veszteségeket okozva és elindítva ezzel a birodalom hanyatlását.

Bizánc és az arabok is úgy tekintettek a kazárokra, mint olyan népre, amely döntő tényező lehet bárminemű diplomáciai játékban és a hatalmi egyensúly megteremtésében. Bizánc egyértelműen fogalmazott, amikor kijelentette: a Kazár Birodalom fontosabb a nyugati királyságoknál.
Talán Bíborbanszületett Konstantin (913–959) volt a leginkább tisztában a kazárok befolyásával: az udvari protokollról írt könyvében előírta, hogy a római pápához, valamint a Nyugat császárához intézett levelekre két solidus értékű aranypecsétet kell függeszteni, míg a kazárok királyának címzett üzenethez három solidus értékű pecsét jár.
 
A kazárok sikeresen ellenálltak a bizánci, az arab és a perzsa kulturális hatásoknak, aminek első lépése a zsidó vallás felvétele volt. A kazár zsidó hagyomány szerint az első áttérő 730 körül Bulan kagán volt, de a vallás csak harmadik utóda, Obadija alatt kezdett terjedni. Ennek köszönhetően sem a keresztény Bizánc sem az új déli muzulmán birodalom nem tudta hatalmát közvetlenül kiterjeszteni a fiatal államra. Így a kazárok elérték azt, hogy nem csak a vallási – és az azzal járó politikai – befolyás alól sikerült kivonni magukat, de az áttéréssel egyik birodalmat sem haragították magukra.
 
A Kazár Birodalom eredete a török törzsszövetségre vezethető vissza. A Fekete-tengertől Turkesztánig húzódó birodalom a hetedik században szétesett, ami megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kazárok fellépjenek a világpolitika színpadára. A birodalom egészen a magyar alföldig, az Aral-tóig és az Urálig (birodalmuk fennhatósága alá tartoztak az onogur-bolgárok mellett a magyarok is, akikre államszervezetük hatást gyakorolt) terjeszkedett, majd rátették kezüket az összes, Európa délkeleti feléből induló, Bizáncig és az arab államokig futó kereskedelmi útvonalra. Így a Kazár Birodalom már nemcsak stratégiai fontossággal és nagy katonai erővel bíró állam volt, hanem a térség legfontosabb kereskedelmi hatalmaként is számolni kellett vele. Fővárosuk, Itil a keleti-nyugati és az észak-déli kereskedelmi útvonalak csomópontjában helyezkedett el, aminek köszönhetően a kazárok hatalmas vagyonra tettek szert a városon áthaladó áruk megsarcolásából – ebből származott az állam bevételeinek nagy része is.
 
A Kazár Birodalmat lényegében a katonai ereje óvta meg az idők viharaitól. Ezért, mikor az állam hadereje is meggyengült, az orosz betörések pedig a 10–11. században állandósultak, semmi nem maradt, ami összetartotta volna a birodalmat. A 13. század elején, Dzsingisz Kán hódításaikor a birodalom befolyása és jelentősége a Kaukázus és a Don és a Volga folyók közötti részre korlátozódott.

Forrás: mult-kor.hu