Elérhető mobil alkalmazásunk.
Online zenehallgatás,
legfrissebb hírek, cikkek
bárhol, bármikor:





 

 

 

 
 
 
 
Főoldal ... JNews ... Napi hírek ... Monográfia jelent meg Lengyel Lajosról és Féner Tamásról

Hírlevél

Eseménynaptár

<<  2018.    >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
    1  2  3  4  5
  6  7  8  9101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Hirdetés

A rádióadók hallgatásához
Winamp Player javasolt:
Birthright

Monográfia jelent meg Lengyel Lajosról és Féner Tamásról Nyomtatás E-mail
2010. november 15. hétfő, 13:08
AddThis Social Bookmark Button
A magyar fotótörténet két jeles személyiségéről, Lengyel Lajos "tipo-foto-gráfusról" és Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművészről jelentetett meg monográfiát a Magyar Fotográfiai Múzeum. A két kötetet a Fotóhónap 2010 eseményeként csütörtökön mutatták be Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban.
A szerzők és Féner Tamás részvételével tartott bemutatón a Lengyel Lajosról írt összefoglaló munkát jegyző Vadas József művészettörténész elmondta: pályája kezdetétől ismerte Lengyel Lajos (1904-1978) munkásságát, hiszen egyetemi szakdolgozatát, illetve doktori disszertációját Kassák Lajos Munka folyóiratának köréről írta, ahonnan Lengyel Lajos, a huszadik századi magyar fotó- és könyvművészet elismert képviselője is indult. "Itt lett modern fotográfus és modern tipográfus" - tette hozzá Vadas József.

Mint a művészettörténész fogalmazott, Lengyel Lajos fia, Lengyel János tanácsára kezdett bele a könyvbe, amelynek megjelenése szerencsésen egybeesett a szeptemberben a Magyar Fotográfiai Múzeumban nyílt életmű-kiállítással, így a kötet annak katalógusa is lett. "Lengyel János elmondta nekem, hogy úgy érzi, szellemi tartozása van édesapjával szemben. Ez a tartozás azonban nemcsak az övé, hanem az egész magyar művészeti irodalomé" - fogalmazott a szerző, aki felidézte azt is, hogy Lengyel Lajos pályája a szocifotó-mozgalommal vette kezdetét és a hatvanas évektől haláláig készített kísérleti fotográfiákkal, az úgynevezett fotogramokkal zárult.

"Élete nagyobbik hányadában tipográfus, könyvkészítő és nyomdai vezető volt, életének két időszakában dominált a fotóművészeti tevékenysége" - idézte fel az életutat a szerző, hozzátéve, hogy az első fotós időszak a húszas évek végétől a harmincas évek végéig tartott, és Lengyel Lajos csak idős korában vette elő újra a fényképezőgépet. "A szociofotótól eljutott a szociográfiai fényképezésig" - jellemezte az első korszakot Vadas József, aki szerint míg az előbbi inkább "lázító erejű pillanatfelvételeket" jelent, addig az utóbbi egyfajta szemlélődő attitűdöt, hosszabb fotósorozatokat. A szerző szerint ebben főleg a falukutató mozgalom hatása érhető tetten. Lengyel János elmondta, hogy a hatvanas években kezdett édesapja újra fotózni, ebből az időből származnak a fotogramok, vagyis az "egészen apró tárgyak megfogalmazott képei". Lengyel János felidézte: édesapja az utolsó éveiben - Lucien Hervéhez és André Kertészhez hasonlóan - visszahúzódott otthonába, és mikrovilágának a képeit készítette el.

Mint a könyvbemutatón elhangzott, a 300 oldalas kötetben Vadas József tanulmánya, valamint mintegy nyolcvan színes mű reprodukciója kapott helyet, a könyv végén pedig több mint 350 tételes oeuvre-katalógus veszi számba Lengyel Lajos pályafutását.

A 376 oldalas Féner című kötetről Baki Péter fotótörténész elmondta: a kiadvány "a múzeum történetének legnagyobb monográfiája lett". A kötet három év alatt készült el több mint ezerháromszáz fotó beszkennelése után. "Ebből mintegy háromszáz képet használtunk fel a könyvben. A kötet huszonhat fejezetre tagolódik, de vannak köztük hangsúlybeli eltérések, hiszen vannak olyan sorozatok, amelyeket Féner Tamás három évig készített, és olyanok, amelyek egy nap munkája" - mondta az MTI-nek Baki Péter.

Féner Tamás a kötetről szólva megjegyezte: nagyon örül a megjelenésnek, "amit ebből ki lehetett hozni, azt Baki Péter megtette". Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó a közös munkáról elmondta, hogy nem hozta könnyű helyzetbe a szerzőt, hiszen minél inkább belemélyedt a fotóiba, annál több képet szeretett volna viszontlátni a könyvben. Mint fogalmazott, több mint negyven éve dolgozik képszerkesztőként, és hasonló elvárásokkal fog neki a maga szerkesztette könyveknek. Példaként az MTI fotóalbum-sorozatát, a Kor-képeket említette, amelyhez kötetenként 8-16 ezer fotót gyűjtött össze, s végül körülbelül 250 képet használt fel.

(MTI)