Tomboló vihar három hangszeren

Ha valaki egy kicsit is vette a fáradtságot, hogy legalább felszínesen utánanézzen, kikből áll a John Zorn által vezetett New York-i zsidó gyökerekkel rendelkező freejazz-ethno szcéna, egészen biztos, hogy találkozott a multiinstrumentalista Jamie Saft nevével.

Az alapvetően billentyűs játékáról ismert Jamie sokoldalúságát leginkább a vele kollaboráló művészek támasztják alá, akik között a felesége mellett olyan nevek is találhatók, mint pl. John Zorn (az Electric Masada formációjának állandó billentyűse), The B-52’s, Laurie Anderson, The Beastie Boys, Bad Brains (a 80-as évek botrányos punk/hardcore zenekara), Dave Douglas, Marc Ribot’s Los Cubanos Postisos, Antony and the Johnsons, a japán noise legenda Merzbow, vagy a drum and bass-t real time-ban előadó óriási népszerűségnek örvendő JoJo Mayer’s Nerve.

Jamie Saft – Murderball

Nemrég alakult triójával Dylan és Zorn zenéjét dolgozzák fel. A közelmúltban megjelent Dylan tribute lemezéhez hasonlóan az egy évvel ez előtti Trafós koncertjén is Greg Cohen és Ben Perowsky társaságában zenél.
 

Múlt márciusban a szokásos koncertkésésselérkezett meg Jamie Saft és vad kompániája. Nem teketóriáztak, nem is néztek szét, csak leültek és pár köszöntő szó után bele is csaptak a lecsóba.
Zornokkal kezdtek. Kicsit mintha lassan melegedtek volna bele, mert bár rendkívül profi előadást hallottunk, az elején mintha csak maguknak játszottak volna. Nagyon finoman felépített zenéket játszottak nagyon finoman felépített stílusban. A zsidó dallamok modern jazz köntösben amúgy is tetszetős egységet alkot, így végig élvezetes maradt, és sokszor tátott szájjal figyeltük, hogyan tépik a húrokat, csikorgatják a cintányért és harmóniát teremtenek a katarzis közepette. Greg Cohen és Ben Perowsky (főleg Ben) szinte végig főszerepet kapott, és Saft fogta össze, vezette a triót. Elsősorban a zenék előadására figyeltek, ez látszott, és idővel mind otthonosan érezték magukat. Viccelődtek és teljesen természetesen kezelték a közönséget. Saft az előadás végefelé sokszor rápillantott a telefonjára az idő miatt, de aztán teljesen felesleges volt aggódnunk, mert kétszer is visszajöttek a befejezés után! Ennek során hallhattuk Dylan Ballad of a Thin Man nótáját, Jamie előadásában.

A Trafó hangosítása nem hagyott kívánni valót és a fényekről külön érdemes szólni, mert a fénykeverés sorrendje és a beállítása magasan hozzájárult az est sikeréhez!