Mr. Saul Hudson
Saul „Slash” Hudson ma Jimi Hendrix után a világ legjobb gitárosaként számon tartott -bár ez az ő szakmájában nem mindig jellemző, de még élő- rock legenda. Azonnal felismerhető minden apró mozdulata, amit a gitár húrjain tesz, hiszen az épp oly része a testének, mint a szíve.
Hampsteadben született 1965-ben fekete anyától és fehér apától, ami a korra jellemzően nem volt túl jellemző. Főleg, hogy a papi még zsidó is volt, de ez már csak hab a tortán. Mindketten a szórakoztatóiparban nyomultak. Anyukája David Bowie dizájnere volt, apukája Neil Yunggal dolgozott, így a kis Saul pedig ugyancsak hírességek között nőtt fel, ráadásul gyermekkorában valami kis vallásos nevelést is kapott. Fiatalkori barátai igazi hiperaktívnak írják le. Alig múlt 11 éves, amikor a család az USA-ba költözött, ahol a suliban megismerkedett a későbbi amerikai kultúra nagyjaival, mint Nicholas Cage vagy Lenny Kravitz.
Kiskölyökként Steve Adler sulis haverjával (igen, a neve jól mutatja zsidó gyökereit, ami viszont egzotikus, hogy izlandi zsidókról van szó) már alakítottak egy bandát, de igazi mentális áttörés akkor érte, amikor egyszer jól beszívva meghallotta a Rocks című Aerosmith nótát. „Mintha egy rakás tégla b..ott volna nyakon” – mondta az élményről. Mindketten igazán híresek a Guns N’ Roses –ban lettek híresek. Tizenegy én pisztolyozás után szólókarrierbe kezdett, és több ex-rosessal megalapította a Velvet revolvert.
2005-ben az Esquire magazin a Legjobb Gitárosnak választotta. A rockhírességek sétányán 2007 januárjában örökítették meg a keze nyomát. A 100 Legnagyobb Rock Gitárszóló listáján Slash a Guns N’ Roses Sweet Child O Mine dalában játszott gitárszólójával a 15. helyig jutott. A Time magazin 2009 augusztusában Jimi Hendrix után mindenidők második legjobb gitárosnak választotta.
Énekelni viszont akkor sem tud, ha a kezeit aranyba öntik, így olyan „névtelenségekkel” kell együtt dolgoznia, mint Ozzy, Lemmy, Iggy Pop, Kid Rock, Fergie, Ian Astbury, Myles Kennedy, Andrew Stockdale, Adam Levine vagy Chris Cornell.
A most megjelent szólóalbuma életében az első egyedülálló munkája, és ami rákerült igazi klasszikus, kemény rock, töményen, több mint 60 percben. Semmi újhullám, semmi cicoma, pont az és annyi, ami ő maga. Igazán jó darab.
mouss
JewBox.hu
Legutóbbi hozzászólások