A Szentföld öröksége a Szépművészeti Múzeumban
Lélegzetelállító, 9000 év kincseit hozzák Magyarországra a jeruzsálemi Izrael Múzeumból, melyek az őskortól a Holt-tengeri tekercseken vagy Rembrandt és Poussin művein át a kortárs alkotásokig nyújtanak reprezentatív válogatást a felbecsülhetetlen értékekből.
A Szentföld öröksége című kiállítás, amely kedden nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban. „A kulturális örökség sosem tekinthető lezártnak, az mindig nyitott, és bővül, (…) lehet egy generációnyi vagy kivételes alkalmakkor 9000 éves” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Hiller István. Az oktatási és kulturális tárca vezetője ezzel a nyitottsággal magyarázta, hogyan alkothat egységet egy Holt-tengeri tekercs és egy Poussin-mű, egy neolit kőmaszk vagy egy Chagall-festmény „a világon ma egyedülálló” tárlat során.
Mint Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, a mintegy 50 műkincset felvonultató kiállítás megrendezését az tette lehetővé, hogy az Izrael Múzeum épületében nagyszabású rekonstrukció folyik, így a gyűjtemény legféltettebb darabjaiból is válogathattak a kurátorok, és olyan alkotásokat is kölcsön kaphattak, amelyek Jeruzsálembe kerülésük óta sosem hagyták el a múzeumot. A tárlat vezérgondolata a szentség és a spiritualitás fogalmai köré épült, hiszen a Szentföld a forrása a zsidó-keresztény kultúrkörnek, amelyből az európai kultúra a mai napig táplálkozik – fűzte hozzá.
Megnyitóbeszédében James S. Snyder emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett Izrael Múzeum 500 ezer tárgyat tartalmazó gyűjteménye csaknem egymillió év történetét és vizuális kultúráját eleveníti fel. Mint felidézte, a Jeruzsálem kapujában található intézmény 2005-ben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Az akkor a szépség és a szentség jegyében rendezett kiállítás-sorozat azt kutatta, miként válik egy tárgy annyira széppé, hogy átitatódik a szentség jegyeivel, másrészt a szakrális használat hogyan szépíti meg a tárgyakat. „Új kihívás egy hasonló tárlatot egy másik múzeumban megvalósítani” – vélekedett a főigazgató.
A megnyitót megelőző tárlatvezetésen Yigal Zalmona, a kiállítás kurátora mutatta be a legértékesebb műkincseket. Elmondása szerint a Holt-tengeri tekercsek közül a leghosszabb egyben megtalált példány, a Templom-tekercs egy részletét hozták el Budapestre. A Qumrán közelében felfedezett világhírű pergamenek szerzőiről még ma sem ültek el a tudományos viták, az egészben több mint 8 méter hosszú tekercs mindenesetre egy felépítendő új, ideális Templom tervét ismerteti nagy részletességgel – számolt be a szakember.
A bemutatott remekművek az Izrael Múzeum különböző gyűjteményi részeiből, különböző történelmi időszakokból és különböző művészeti területekről származnak, ily módon a kiállítás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet néhány esetben magától értetődő, néhány esetben pedig meglepő kapcsolatokra a műalkotások között, valamint képet adjon a térség történetének kulturális sokszínűségéről.
A látogatók találkozhatnak itt életnagyságú antropoid múmiakoporsókkal, kashmíri koránnal, hannukah-gyertyatartóval, a torinói lepelről készült XIX. századi felvétellel, Rembrandt, Chagall és Poussin képpel, Rodin szoborral, Chagall festménnyel, Rothko-képpel, a kortárs Wallinger és Boltanski alkotásaival. A tárlat egyik legkiemelkedőbb jelentőségű kiállítási tárgya a Holt-tengeri tekercsek egyik darabja, a Templom-tekercs egy részlete. Ez az eddig megtalált leghosszabb Holt-tengeri tekercs, amelyet a Kr.e. 1. században írtak.
2008. és 2010. között a Jeruzsálemi Izrael Múzeum felújítja a kiállítótereit, miközben a múzeum nyitva marad, s ez a projekt teszi lehetővé, hogy a jeruzsálemi gyűjtemény számos féltve őrzött, a múzeum állandó kiállításán szereplő műtárgya 2009 nyarán Budapesten legyen látható.
A kiállítás kurátora Yigal Zalmona, az Izrael Múzeum főkurátora, rendezője Jerger Krisztina.
A Szépművészeti és az Izrael Múzeum közös kiállítása szeptember 6-ig tekinthető meg.
Látogatható hétfő kivétel minden nap 10 és 18 óra között.
MTI
Legutóbbi hozzászólások