A zsidók története Magyarországon

A zsidók története Magyarországon

Komoróczy Géza professzor legújabb könyve, egy igazi életmű. A kötetet végiglapozva olyan hihetetlen mennyiségű forrásanyagot ismerhet meg az olvasó, hogy talán még a legelvetemültebb antiszemiták is gondolkodóba esnek. Ugyanakkor az eléggé „érdekes”, hogy ezt a jelentős könyvet, nem egy itthoni kiadó jelentette meg, hanem a pozsonyi Kalligram. Nekik és a szerzőnek is nagy köszönet a 2400 oldalas műért.

A Magyarországon élő zsidók története a magyar állam és társadalom mindenkori keretei között játszódott le, hiszen mindig is itt, az állam lehetőségei és keretei között kívántak élni. A történelem során hol így, hol úgy sikerült nekik. A magyar állam történetét feldolgozó művekben kevéssé szerepelnek zsidók, valahogy nem lehet velük találkozni, vagy ha igen, akkor mint betelepültekről, ld. idegenekről, van szó. Ezzel szemben tudni kel azt az alapvető tényt, hogy a magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ugyanakkor az is igaz, hogy a zsidó történetírásban számtalanszor lehet olyan igazoló, önigazoló tételekkel találkozni.

Ezt a kettősséget igyekszik Komoróczy Géza feloldani. A könyv egyáltalán nem tekinti idegeneknek a zsidókat Magyarországon, miután „csak” az eseményeket jeleníti meg. Sokkal fontosabbnak tartja a szerző, hogy a források ismertetése alapján ne csak a befogadó-elutasító közeg váljék láthatóvá, hanem a történet másik szereplője, a zsidók is. Komoróczy professzor nem kíván csatlakozni a zsidó történetírás siralmas–dicsekvő karénekéhez sem. Őt a tények érdeklik és a tények mögött az ember, aki Magyarországon akar élni, zsidóként.

A magyar zsidó történelem nem azzal kezdődik, hogy megjelennek a zsidó gyárosok, hanem azzal, hogy Harigerus, egy belgiumi szerzetes 970–980 (!) táján azt írja, hogy a magyarok szeretnek büszkélkedni azzal (iactant se), hogy a zsidóktól származnak. A magyar történelemnek van zsidó arca is, amit a magyar történelemírás elhanyagol.

Mint azt a kötetet bemutató interjúban a szerző elmondta, itthon több kiadó is elutasította őt, végül a Kalligram vezetője, Szigeti László kereste meg, s sikerült az együttműködés. A kiadó Pozsonyban található, és ez a város jelentős szerepet töltött be a magyarországi zsidók történetében, fontos volt zsidó szempontból, magyar szempontból is. A magyar nyelvű zsidókban a történeti Magyarország tudata erősebben él, mint a magyar irredentában. Sok zsidó szívet is megindít, ha Pozsonyból jön egy ilyen könyv. Mindezek mellett olyan jelentős települések is szerepelnek a kötetben, mint Buda–Óbuda–Pest, Sopron, Munkács, Gyulafehérvár, Rohonc, Kismarton, Magyar-Brod Morvaországban, valamint Brody Galíciában, ezek a helységek kijelölik a zsidók történetének tágabb magyarországi kereteit.

Mitől különleges A zsidók története Magyarországon kötet?

Komoróczy professzor a kötet bemutatásakor elmondta, a célja nem volt más, mint történetek ismertetése. Véleménye szerint, nincs zsidóság, viszont van zsidó élet, Ábrahám ben Terah, és sokan mások. Azt is megemlítette a szerző, hogy a magyar zsidó történetírás két fogyatékossággal küzd. Az egyik, hogy erősen újkori, pedig érdemes a régi korok magyar zsidó történetét méltó rangra emelni. A másik fogyatékosság az, hogy az asszimilációs szemlélet lebeg a zsidó történetírás felett.

Arról külön is beszélt Komoróczy Géza, hogy a kötet másik fontos célja, hogy bemutassa a magyarországi zsidó világ nemzetköziségét. Európa a Rajna-völgytől Galíciáig vagy Lengyelországig széles kerete volt a magyar zsidó életnek, migráció, családi és kereskedelmi kapcsolatok révén. A magyarországi zsidók olyan nép, amely magyar a kultúrája révén, de köze van kulturálisan és családilag is az Amerikában és Izraelben élő zsidókhoz.

(forrás:kalligram.com)