Salamone Rossi Hebreo

Salamone Rossi Hebreo élete egészen messze visz minket a történelem egy olyan korszakába, amelyben a szellem és emberi barbárság szárnyaltak. Két világ között létezett egy kemény korban úgy, hogy egyikhez sem tartozhatott igazán. Mégis, sorsának ez a kettőssége ajándékozott meg minket a középkori zsidó zene legcsodásabb alkotásaival.

Sajnos az életéről elég kevés adat maradt meg, amit tudunk a műveiben elrejtett üzenetekből ismerjük. Csakúgy, mint az imák egy részénél, ő is elrejtett egy-két információt az életéről. Első kiadott műcsokra, a Gonzaga herceg számára írt Canzonette (1589) rejti a VIVAT S R betűket, ami esetleg „Soká éljen, Salamone Rossi” lehet, és 19 részből áll. A művészettörténészek ezek alapján úgy gondolják, hogy Rossi 1570-ben született, talán a Mantovában.

Egészen fiatalon, 17 évesen hegedűművészként került Mantova hercegségéhez, ahol Montaverdi vagy Gastoldi mellett a legmagasabb szintű elismerésekben részesült, bár a vallása miatt nevét nem említik az udvari művészek között. Pedig Mantova virágzásának idejében, a reneszánsz humanizmus korában a zsidóknak meglehetősen jó soruk volt itt. A világi törvények annyira engedékenyek voltak, hogy nem zsidókkal is szabadon érintkezhettek, ami szinte azonnal szárnyalást hozott a közösségnek. Rengeteg zsidó került magas pozíciókba a művészetek terén. A leghíresebb táncosok és koreográfusok Mantovában ebben az időben majd mind megkapták az „Ebreo” melléknevet. A mantovai színház pénteki előadásai rendre délelőtt kezdődtek. A keresztény világ is vevő volt erre az új, különleges stílusra, ahogyan az ősi héber művészet hatott a modernre. A héber ekkor megjelent a költészetben, zenében de még az utcai nyelvben is.

Vincenzo Gonzaga herceg idejében a mantovai zsidók élete hanyatlani kezdett. Először minden nem ott született zsidót száműztek, később intifádára is sor került, amikor egy 80 éves asszonyt égettek meg, 1610-től aztán mindenki gettóba került. Rossi viszont a hercegtől kapott különleges felmentésben részesült, így például nem kellett viselnie a minden zsidó számára kötelező sárga jelzést. Életének utolsó ismert mozzanata művei egy részének 1628-as kiadása. Nem sokkal később ausztriai csapatok betörtek Mantovába és a gettót porig égették. Rossi vagy ekkor, vagy az utána kitört pestisben veszítette életét.
Nagy kísérletező és művész volt, aki bátran viselte a Hebreo melléknevet a romantika és a barokk határán. Ezekben az időkben nagyon bátornak kellett lenni ahhoz, hogy valaki úgy éljen, mint ő. Művei közül rengeteg olyan imák feldolgozása, mint a kaddis, amit minjenen kívül szigorúan tilos elmondani. 1622-ben adta ki a Hashirim asher l’Shlomo (Salamon boldog dalai) című gyűjteményét, ami a világ első ismert többszólamú zsidó dalcsokra. Előfordulhat, hogy ezt az egyébként zseniálisnak bizonyult próbálkozását a velencei zeneiskola zsidó tudós vezetője, Leo da Modena bíztatására készítette. Érdekességként megemlítendő, hogy bár nagyon merész imák kerültek be a kollekcióba, a Salamon dala ima mégsem. Ezért inkább a névadás (Salamon boldog dalai) Rossi nevére utal.

Rossinak egy testvére volt, aki ugyancsak zenei pályára lépett. Europa volt a neve, és korának egyetlen ismert női (opera) énekese volt, aki ugyancsak a hercegség szolgálatába került.

mouss
JewBox.hu