Efrájim Kishon est Kézdy Györggyel

A népszerű magyar származású író, humorista, Efrájim Kishon műveiből Kézdy György Jászai Mari díjas, érdemes művész olvas fel részleteket. Az este során Kishon legismertebb filmjeiből is vetítünk részleteket.

Tel Aviv mellett, Ramat-Aviv egyik csöndes utcácskájában élt Efrájim Kishon. Legidősebb fia, Rafi állatorvos, az izraeli Zöld Párt egyik vezetője megmutatta nekünk híres édesapja hajdani otthonát.

Mint Rafi elmesélte, apja a zsidótörvények miatt a II. világháború idején Budapesten nem tanulhatott tovább, csak szakmát szerezhetett, így lett ötvös. Élete végéig kézműveskedett itthon, a házi műhelyben készítette kisebb szobrait, domborműveit, ékszereit.

Legfőbb szenvedélye, hobbija a sakk volt. Ez mentette meg az életét is, ugyanis egy szlovákiai munkatáborban egyik barátjával egy képzeletbeli táblán fejben sakkoztak, majd hangosan mondták a lépéseket. Meghallotta ezt a tábor sakkrajongó parancsnoka, állandó partnerévé tette, attól kezdve jól táplálták, cserébe naphosszat sakkoznia kellett.

Egy fotón a világhírű orosz sakkozóval, Anatolij Karpovval látható, akivel döntetlent játszott. Efrájim Kishon szerette a sakkozógépeket is, több is volt neki. Egy sakkozó-automatát róla nevezték el.

Rafi elmesélte, hogy édesapja a munkaszolgálatból megszökött, és visszatért Budapestre.

Még Magyarországon a Ludas Matyiba írt. Izraelben is magyarul kezdett alkotni. Majd lassanként az egész világ megismerte nemcsak íróként, hanem színházi és filmrendezőként is. Amikor megérkezett, egy szót sem tudott, és három év múlva a Habima, az Izraeli Nemzeti Színház már az első, a korrupcióról és a protekcionizmusról szóló szatíráját játszotta. Hatalmas siker lett, a darab most is megy a Tel Aviv-i kamaraszínházban. Sajnos 50 év után ugyanolyan aktuális.

Érettségi tablóján még Hoffmann Ferencként szerepel. Nevét először Hont Ferencre magyarosította, majd mivel már volt egy másik Hont Ferenc, és mindenki a kis Hontnak hívta, hivatalosan is Kishont lett. Izraelbe érkezésekor a bevándorlási hivatalnok kijelentette, hogy ilyen név nincs, viszont Kishon folyó van Tel Aviv mellett, így lett Kishon. A Ferenc nevet sem fogadta el, azon nyomban Efrájimmá változtatta. „1924-ben születtem Magyarországon, és 1949-ben újjászülettem Izraelben” – mondta erről.

Több tucat alkotása született, 37 nyelvre fordították le. Vannak koreai, kínai, orosz, braille írással készült és persze magyar kiadások is. „Az olvasó nyitott könyv előttem”- tartotta. Először német nyelvterületen fedezték fel, egyrészt mert Friedrich Torberg személyében kiváló fordítója volt, másrészt, mert másra vágytak, nem a holokausztról szóló, nehezen emészthető izraeli irodalomra. Kishon írásai a Tel Aviv-i hétköznapok bemutatásával teljesen új, élhetőbb világot nyitottak meg az olvasók számára.

Imádta a modern technológia vívmányait. Először egy nyolc mm-es házi kamerával kezdte filmezni a családot. Később rendezőként két filmje kapott a legjobb külföldi alkotásnak járó Arany Glóbusz díjat, három filmjét jelölték Oscarra. Péntek esténként az otthoni házimoziban szórakoztatta családját a róluk készített filmekkel. Rafi elmesélte, hogy otthon rengeteget társasjátékoztak, sárkányt eregettek, fociztak és pingpongoztak.

Kisasztalnál születtek Efrájim Kishon leghíresebb humoreszkjei a mindennapok apró történeteiből, s mivel fanyar humorával a hétköznapok örömeiben, bosszússágaiban az örök emberit tudta megmutatni, történetei kortalanok lettek, ma is ugyanolyan szórakoztatóak, mint 50 vagy 30 évvel ezelőtt voltak. „Nem író vagyok, hanem humorista, az emberből csak halála után lesz író” – vélekedett.