Színek, fények, matériák

Kinyitom Gáti György november 28-án megjelent könyvét, és belemerülök. Újra és újra beleveszek a csomókba, létrákba, ablakokba, lépcsőkbe. Érzek. Látok, ahogy nem láttam még, és lelassul a világ köröttem. Gáti a világ részleteit szemléli, és ráveszi az olvasót is, hogy így tegyen.

Gáti György, fényköltő számomra. A képeknél, mint a lírai alkotásoknál is az ábrázolás középpontjában a „költői én” áll. Az már más mese, hogy a befogadó alakítja ezt a költői ént.

Gáti kiemel és bekeretez szubjektíven a valóságból egy kicsiny darabot, és felkínálja tálcán az olvasónak. Néha annyira abszurdan kicsiny darabjait a világnak, hogy valótlanságnak tűnik, ami még jobban megkönnyíti a befogadást, hiszen ki ne szeretne kicsit kimozdulni ebből a néha unott világból.
A képek rímelnek egymással, a színek ritmust adnak, a leképezett témák szakaszokra bontják a kötetet.
Az érzések, hangulatok, amelyeket a fényképektől kapok, tájakká válnak a fejemben, amelyeken egy ideig még esetlenül lépkedek. Hogy ne tenném? Hiszen egy másik ember fejében sétálok. Aztán belebotlok egy képi poénba, amely kibillent a képzelt síkról, de csak azért, hogy egy újabb agymezőre tévedhessek. Nem sétagalopp ez kérem! De akinek van kedve egy süppedős fotel melegében egy hosszú túrát tenni meglepő vidékeken, annak nagyon ajánlom.

Az ÉRZÉK – Képek az Antroposzférából című könyvet Bárd Johanna tervezte, Fáy Miklós és Szarka Klára írták a bevezető szövegeket. További információ: gatifoto.hu/erzek, facebook.com/fotogati

Írta: Kiss Andrea