Asa Yoelson, a Sztár

Asa „Al Jolson” Yoelson, Amerika egyik legnagyobb szupersztárja volt. Karrierje csaknem 40 éve alatt neve olyan sztárokéi mellé került, mint Frank Sinatra, Elvis Presley, Dean Martin, vagy Judy Garland. Ő játszott főszerepet a világ első hangosfilmjében, a The Jazz Singer-ben, és a kor legjobban fizetett sztárjává vált. Szülei litván zsidók, Moses Reuben Yoelson és felesége Naomi voltak, akik a cári Oroszország zsidóellenes progromjai elől menekültek az USA-ba. Apja érkezett először Washingtonba, és mint kántor és rabbi talált állást. A fiatal Asa és testvére Hirsch, már egészen fiatal korukban az utcán énekeltek aprópénzért, hogy jegyeket vehessenek a helyi Nemzeti Színházba. Édesapjával szembe is került ez miatt, és 14 évesen megszökött otthonról, és New Yorkba ment, ahol legalulról kezdte. Két évig szó szerint hajlék nélkül volt, mert 16 éves kora alatt nem vállalhatott legálisan munkát. Ezen évek alatt is a show businesshez közeli helyeken vállalt kifutói és egyéb munkákat. Nagyon rossz időben egy olcsó szállodában, máskor egy vonat üres vagonjában aludt, ahonnan (ingyen) kórházba is került tuberkulózissal.
Mikor eljött az idő, elszegődött egy cirkuszhoz, ahol kapott kissebb énekes munkákat, majd innen egy börleszk szerepet kapott. Újra egyesült testvérével, és Joe Palmerrel. Kisebb-nagyobb sikerek és sikertelenségek után a show kedvéért kezdte feketére festeni az arcát. Ez a különlegesség felturbózta karrierjét. Sajnos azonban a trió meghasonult egymással, így hamarosan felbomlott. Al ezentúl fekete maszkban lépett fel, és ez nagyon tetszett a közönségnek. Ő volt az első „fehér afroamerikai”, aki hatásosan tudott fekete zenét játszani. A népszerűsége az egekbe szökött, óriási összegekért játszott, és 35 évével ő volt a legfiatalabb előadó, akiről színházat neveztek el (Jolson’s Fifty-ninth Street Theatre).
Aktív politikai szerepet is vállalt, általában a republikánusok oldalán. A 2. Világháború és a Koreai háború alatt aktív szerepet vállalt a katonák moráljának fenntartása érdekében. Rengeteget lépett fel a külföldön állomásozó egységek előtt. Pár héttel a Koreából való visszatérte után, egy kártyaasztalnál ültek barátaival. A meccs közben rosszul lett, összeroskadt és annyit mondott: „Fiúk, most megyek”. Hatvannégy éves volt. Ő volt az első olyan amerikai szupersztár, aki nyíltan vállalta zsidóságát, és a nagyvilág felé is nyitott volt e téren.