Bacsó Péter emlékére

Bacsó Péter az egyik legtapasztaltabb, legszorgalmasabb és legsikeresebb filmes volt a régiek csapatából. Az 1945 utáni – most már több mint hat évtizednyi – korszak részese, tanúja és alakítója. Sokoldalúságának köszönheti, hogy szinte minden munkafolyamatba belekóstolt, ami a stúdiókban egyáltalán adódhatott. 81 éves volt.

Kassán született, családja (édesanyja Palotai Boris, 1935-től Nagy Lajos felesége) az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeit Főiskolába, ahol 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott.

Kultuszfilmjéről így ír Bikácsy Gergely:
Komédia, tragikomédia, parabola, bohózat, politikai szatíra: mindennek vegyüléke és ötvözete a film. Kállai Ferenc (Pelikán), Őze Lajos (Virág et.), és a dús-szemöldökű Both Béla (Bástya elvtárs) kiváló egyéni játékot mutatnak a nem kevésbé jó csapatjátékban. Érdekes figurák komédiáznak a kisebb szerepekben: máig felejthetetlen Virág elvtárs toronymagasan felkomorló és fenyegető munkatársnője (neve sajnos kimaradt a Magyar Filmográfiából), és tucatnyian mások. Semmiképpen sem feledhetjük el Fábri Zoltán nem is olyan kicsi szerepét a koholt per fővádlottjának kiszemelt kommunista miniszter szerepében. Mivel a puha diktatúra okos kultúrpolitikusait e figura némi joggal Rajkra, de, ó borzalom, magára az 51-ben letartóztatott Kádárra is emlékeztette kicsit, szerepét megkurtították. Az eredeti változatban állítólag ártatlanul halálraítéltként ő maga kéri meg Pelikánt, hogy valljon nemcsak önmagára, de ellene, a nagy barátra is. Ez a valóságra emlékeztető abszurdum felbőszítette a cenzúrát. A filmet többszöri toldozgatás-foltozgatás után sem engedték moziba.
Ha mai szemmel (utólag könnyű okosnak lenni) vitathatónak találtatik A tanú, talán azért, mert a jámbor Pelikánból hiányzik mindenfajta svejki, „kisemberi” ravaszság vagy józan-bölcs együgyűség: ő csak jámbor, de a fenéksetét butaság mélyvizében úszva: így gyakran az idiotizmus hullámtörőjén gátőrködik. Papír-karikatúra. Hülyékre telepedett volna a véres és hazug diktatúra? Hm… Ezért, bár a kiváló Kállai Ferenc olyan hiteles, mintha gátőr-Pelikánnak született volna, mégsem ő a film legemlékezetesebb és legjobban megformált alakja, hanem az előbb említett Virág elvtárs, a Rákosi-diktatúra fő-kémelhárítója. Ő nem született hülye, de csontig korlátolt és szemellenzős, talpig otromba vakhitbe öltözött úrhatnám vigéc, hatalommániás egykori szabósegéd. Élő karikatúra: szemvillanása, gesztusa, halk beszéde, szava, az egész figura sok mindent megéreztet és kifejez a sztálinista diktatúrák abszurdumából. Virág elvtársat Őze Lajos játssza: nagyszerű filmszínészi pályáján Fábri Zoltán Ötödik pecsétje mellett nyilvánvalóan A tanú volt a legjobb szerepe.

Életműve:

2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
2005 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
2003 Lili (forgatókönyvíró)
2002 A tanú én vagyok (szereplő)
2001 Hamvadó cigarettavég (2001) rendező , forgatókönyvíró
1997 Helló, Doki (rendező, író)
1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
1994 Kis Romulusz (rendező)
1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
1992 Live Show (rendező)
1991 Magyar rekviem (producer)
1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
1988 Titánia, Titánia II (rendező, forgatókönyvíró)
1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendező, forgatókönyvíró)
1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendező)
1982 Sértés (rendező, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin három elbeszélése alapján)
1981 Tegnapelőtt (forgatókönyvíró, rendező)
1980 A svéd, akinek nyomaveszett (rendező, forgatókönyvíró)
1979 Ki beszél itt szerelemről?! (forgatókönyvíró, rendező)
1978 Áramütés (rendező, forgatókönyvíró)
1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendező)
1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
1976 Zongora a levegőben (rendező, forgatókönyvíró)
1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendező)
1974 Macskajáték (dramaturg)
1974 Szikrázó lányok (rendező, forgatókönyvíró)
1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendező)
1972 Forró vizet a kopaszra! (rendező, forgatókönyvíró)
1971 Jelenidő (forgatókönyvíró, rendező)
1970 Szerelem (dramaturg)
1970 Kitörés (rendező, forgatókönyvíró)
1969 A tanú (rendező, forgatókönyvíró)
1969 Isten hozta, őrnagy úr! (dramaturg)
1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendező)
1967 Nyár a hegyen (rendező, forgatókönyvíró)
1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendező)
1963 Nyáron egyszerű (rendező, forgatókönyvíró)
1961 Két félidő a pokolban (forgatókönyvíró)
1961 Megszállottak (dramaturg)
1960 Fűre lépni szabad (forgatókönyvíró)
1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
1954 Liliomfi (dramaturg)
1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
1953 A harag napja (dramaturg)
1952 Nyugati övezet (forgatókönyvíró)
1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Füli
Forrás: wikipedia, filmtörténet online