Letűnt idők emlékei

Letűnt idők emlékei – Třebiči és rabbijai

Bednárik András
OR-ZSE Közösségszervező szak

Méltán lehet büszke Csehország Třebič városára, ami igazi gyöngyszeme Európának. A cseh és lengyel zsidó emlékek szépségükkel olyan különleges helyet foglalnak el a modern világban, amit méltán irigyelhet Közép-Európa kulturális öröksége. De nem csupán ősi és szépen rendben tartott épületei, egykor virágzó zsidónegyedei és temetői, vagy gazdag folklórja, mely csodarabbikkal és gólemekkel kápráztat el.. szóval nem csak ezek miatt jó megismerkedni az olyan helyekkel, mint Třebič, hanem mert sok nagyszerű zsidó vezetőt adtak a világnak.

Třebič a Jihlava folyó partján elterülő festői kisváros, mely büszkén mondhatja magáénak Ludenstadtot, az Izraelen kívüli egyetlen UNESCO által a világörökség részeként nyilvántartott zsidónegyedét 2003 óta.  Maga a negyed, az egykori gettó már az 1100-as évek óta ismert, az első ismert zsidó lakosok 1410-ben költöztek ide. A 16. századtól virágzó közösség alakult ki, mely a Népek Tavaszáig tartotta is magát. Innentől számuk rohamosan csökkent, és a csaknem 100 év alatt az 1600-ról a másodi világháború előestéjéig alig 300-ra csökkent. A drasztikus létszámcsökkenés nem érintette annyira a környezetet. Házai –csaknem 123- szinte tejesen eredeti állapotban maradtak ránk két 17. századi zsinagógával és a cirka ugyanebből az időből származó romantikus látványt nyújtó temetővel. Ez utóbbi egyike a híresen legszebben és legjobb állapotban tartott emlékhelyeknek a kontinensen. Az eredeti zsidótemető, mely a kora középkortól kezdve a bencés rendi kolostor közelében terült el, az 1468. évi ostrom alatt megsemmisült, a 17. században pedig áthelyezték a Várdomb északi lejtőjére.

A közel háromezer kő síremlék, melyek közülük a legrégebbi 1625-ből származik, egy utánozhatatlan, titokzatos hangulatú parkban található. A temető része az 1903-ban épült egyedülálló belsejű halottas ház, ahol a mai napig a régi zsidó előírások szerint (a lakosok nagy része a konzervatív irányt követte) folyhat a temetési szertartás. A 20. század nyolcvanas éveiben a zsidótemetőt a felszámolás fenyegette, végül sikerült megmenteni és fokozatosan helyreállítani.  A második világháború aztán itt is megadta a kegyelemdöfést a zsidó lakosságnak, akik közül sokakat deportáltak Auschwitz és Theresienstadt táboraiba. Sokan a spanyol Saguntoba szöktek viszont és a túlélők és menekültek közül csupán tíz lakó tért vissza a morvákkal feltöltött egykori lakóövezetbe.

Jellemző a helyi zsidó közösségre, hogy kétszáz ével az 1601-ben megnyitott zsidó vallási iskola megnyitása után a nebulók már csehül is tanultak és a helyi gimnáziumban is tovább tanulhattak.

Első zsinagógájának története meglehetősen kalandos. Fennállásának csaknem 350 éve alatt többször átépítették, egy ízben hogy ne legyen zavaró egy főúrnak az ünnepi kivilágítása, de a háború alatt raktárként is üzemelt. Nem telt el tíz év e szomorú helyzet után, s már a huszita egyház tartott itt állandó I_tentiszteletet. A másik régi, nevén nevezve az Új zsinagóga már az 1920-as évektől nem volt használatban. Volt ő bőrgyár, TSZ raktár és ma, felismerve az idegenforgalmi lehetőségeket hangversenyteremként és múzeumként funkcionál. Van kórház, szegényházak, mikve, zsidó közösségi helyek, zsidó emlékeket és tárgyakat értékesítő boltok, de.. szomorú és egyben mondhatni szinte szokványos helyzet (lásd Krakkó), hogy a legszebb zsidónegyedek egyikének ma gyakorlatilag nincs zsidó lakója.

Épületeinek nagy része a cseh barokk stílust tárja elénk, nincs ez másként az egykori rabbinátus központjával sem. A városi rabbik, Aron Nepole, Arje Jehuda Löv ben Menachen Krochmal és a híres gimnáziumi tanító rabbi, Joachim Josef Pollak is ebben a házban élt s dolgozott.

Aron Nepole 1595-ben élt a városban. Ő volt a közösség első ma ismert rabbija volt.  Az őt követő 300 év alatt 13 igen tanult ember vezette a hitközségi életet. Az 1600-as évek második felének híres tanítója, Arje Jehuda Löv ben Menachem Krochmal is innen származott, aki később Mikulov vezető rabbija lett. Ugyancsak szép néven és ugyancsak Mikulovban élt az innen származó Rabbi Abraham ben-Reuben Chajjat Trebitsch is. Ő Prágában tanult Löb Fischel jesivájában és vezető rabbiként fejezte be földi pályafutását Nikolsburgban. Leghíresebb műve a Ḳorot ha-‘Ittim, ami a monarchia története és egyben krónikája az ausztriai zsidóságnak is.  Hirsch Menakkerrel együtt alkotta meg a Ruah Hayyim című művet, mely egy megszállt fiatalember ördögűzéséről szól.

Az 1800-as években élt itt Joachim Josef Pollak (1828-79) a rabbinikus iskola megalapítója, kinek nevéhez fűződik a Třebíč Siddur megalkotása is és Dr. Samuel Pollak (1842-1906) mind itt lettek eltemetve.
A századforduló híres személyisége volt Adolf Kurrein is, aki a monarchia idején Bécsben szerzett orvosi diplomát. Rabbiként végzett és tanulmányinak egy jelentős részét a kor legnagyobb bécsi zsidó tanítójánál és kabbala tudósánál, Adolf Jellineknél végezte. Kurrein életében rengeteg helyen alkotott. Rabbiként St. Pöltenben, Zincben és Bielitzben is járt, nevéhez pedig számtalan fontos liturgikus témájú röpirat és vallásos értelmezés köthető és részt vett a Zsidó Enciklopédia szerkesztésében is.

A zsidóság ekkor már nem egy magába forduló gettóban élő jelenség volt, így az innen származó emberek közül fontosnak tartom megemlíteni Wolfgang Wessely (1801–1870) jogász és orientalista tudóst, aki az akkori Ausztria első egyetemi professzora volt. Innen származott Kurt Konrád (1908–1941) publicista és irodalomkritikus és Francis Lederer (1900–2000), aki a háború előtti Németországban volt színész. 1932-ben disszidált az USA-ba és Hollywoodban sikeres színész lett, közel 50 film- és televíziós szerep alakítója. Fontos megemlíteni, hogy Arthur Trebitsch (1880 – 1927), aki a judaizmus elleni kirohanásairól és a náci fajelmélethez adott öröksége miatt lett hírhedt (remélhetőleg) csak nevében köthető a városhoz.

Forrás:
http://www.or-zse.hu/szlovak-kirand2009-1.htm

http://www.trivago.de/trebic-trebitsch-73436/denkmal/juedischer-friedhof-140809/informationen

http://www.trebic.cz/unesco/journey.asp?journey_id=16&lang_id=3

http://www.trebic.cz/unesco/_search.asp?search=rabbi&lang_id=2

http://whc.unesco.org/en/list/1078

http://www.trebic.cz/unesco/journey.asp?journey_id=35&lang_id=1