Fák, zsidók, ökotyúk avagy.. (1. rész)

..Ökozsidóság, ÖkoTóra Izraelben és szerte az Univerzumban. Öko, zsidó, öko, Tora: az előbbi szavak között egyáltalán van, vagy lehet bármiféle kapcsolat? Öko zsidóság, ökotora vajon legújabb mondvacsinált trend, vagy talán tényleg van benne valami? A nemrégen ünnepelt fák újéve kapcsán mindenképpen érdemes ezt a kérdést feltenni, és ha szkeptikus vagy, a lehetséges válaszokat keresni.
Öko, Bio, Organikus. Élj környezettudatosan! Ezek ideje már elég felkapott dolgok, senki sem vitatja. És ha valami már népszerű ideológia, az bizonyára egy idő után megtalálja a maga útját a zsidóság felé is. A zsidóság e jövevényeszméket gyakran magába olvasztja, judaizálja. És többé már nem is lényeges hogy, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. A fent említett ökogondolkodásmód esetében viszont  nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a  mi zsidó ökotyúkunk ősi idők óta létezett! Csak egy kicsit elaludt. Hogy mi?

Ha azt mondom, hogy a judaizmus egy alapvetően környezettudatos és természettel, élővilággal, faunával és flórával törődő vallás és gondolatrendszer, egyáltalán nem beszélek hülyeséget. Nézzük csak!
 

A Tórai és Talmud kori zsidóság állatokoz való humánus viszonya egyedülálló volt az ókor népei között.

Az állatkínzás szigorúan tilos a Tora szerint.
A zsidó vallás tiltja a sportszerű vadászatot is.
A szombati munkaszünet a haszonállatokra is vonatkozik. És még sorolhatnánk.
Rendben, nincs állatkínzás. De mi van a növényekkel, a fákkal? Velük ki törődött?

Tubisvat:  Ha a zsidóság fákhoz, környezethez való kapcsolatáról beszélünk, ez az ünnep ugrik be legelőször, ugye? A fák újévének is nevezik. Svat hó tizenötödik napján ünneplik. Három évesnél fiatalabb fa gyümölcsét tilos fogyasztani. Orla (Vayikra 19:23). A fa éveinek száma Svat hó 15.- éhez van kötve. Tehát egy Júniusban ültetett fa nem a következő Júniusban éri el az egy éves kort, hanem még jóval előbb, Svat 15.-én. Az ünnep később a zsidó ökofilozófia szimbólumává vált. A középkor óta létezik egy kabbalisztikus Tubisvat szeder is. E szertartás Izraelben vallásosak és szekulárisak között egyaránt népszerű. Svat tizenötödikén Izraelben és világ más zsidó közösségeiben több ezer fát ültetnek évente.

Smitta: A zsidó naptár szerint minden hetedik évnek úgynevezett Sabbat évnek kell lennie. Egy olyan időszaknak amikor a kör, a ciklus bezárul és a földet magát is pihentetni kell( ez Izrael földjére vonatkozik)Ezen kívül ebben a hetedik évben a hitelek annullálódnak,és minden ami a földeken vadon nő hefkerré válik, tehát mindenki tetszése szerint hozzájuthat.

Jovel vagy jubileumév: Minden 49. év. 7×7=49, tehát a Jovel év a Sabbatok Sabbatja.  Ugyan azok a törvények vonatkoznak rá mint a Sabbat évre, plusz egyéb különlegességek. Például a Yovel évben mindent vissza kell adni a korábbi jogos tulajdonosának. Az összes rabszolgát (sajnos ez az intézmény is létezett) fel kellett szabadítani. Nem véletlen hogy a Jovel év sokak szemében az abszolút szabadság szimbólumává vált.

Baal tashit : Ez a Torai törvény eredetileg a gyümölcsfák kivágását tiltotta akár háború alatt is (Dvarim18-20), majd később (talmudi kor és későbbi halachikus források) jelentésbővülésen ment keresztül. A tiltás mindenféle pazarlásra és célnélküli pusztításra kiterjed amely az ember tulajdonát és környezetét károsítja.

Ezekben a hagyományokban arányosan vegyül a természet ritmusának pontos megfigyelése, a törődő előrelátás és a környezet iránt érzett felelősség.

Ám a hosszú diaszpora, a saját ország és Izrael nélküliség persze nem kedvezett a zsidóság ökotudatának. Megannyi diaszpora országban a zsidók földműveléssel sem foglalkozhattak évszázadokig. A zsidók földdel és természettel való kapcsolata mintha lement volna undergroundba. Az ökotyúk hosszú évszázadokra elaludt.

Licskó Gabriella (Izrael)

Folyt. köv.