Interjú Michael A. Burstein sci-fi íróval

Hogyan lehet valaki egyszerre racionális tudós és hívő? Vallás és spekulatív fikció hetünk második cikkéből többek közt erre a kérdésre is választ kapunk.
Isaac Asimov írja egy helyen, hogy a science fiction hőskorában nem volt tanácsos zsidós hangzású névvel pulp-elbeszéléseket írni. Ő maga egyébként az első szerzők egyike, aki nevében is felvállalta zsidó identitását. Azonban egy ideig még az Alapítvány atyja sem gondolt arra, hogy a Biblia népét kapcsolatba hozza robotokkal, űrhajókkal vagy galaktikus szörnyekkel. Ugyanilyen skandallumnak számított, ha egy sci-fi író vallásosnak mondta magát. Továbbmenve: a zsidó vallás és témakör spekulatívabb megjelenítése sem számított gyakorinak, sőt.
Szerencsére mára megváltozott a helyzet. Ennek egyik ékes bizonyítéka a vallását aktívan megélő, a Massachusetts állambeli Brookline-ban élő, többszörös Hugo- és Nebula-finalista  sci-fi író, Michael A. Burstein is.

SFmag: Magyarországon is a rabbinikus judaizmus több felekezettel van jelen. Ön hazájában melyik irányzat tanításait követi?

MAB: A válaszom erre a kérdésre megtöltene egy könyvet. A rövid verzió szerint: amit gyakorlok, azt általában modern ortodox zsidó vallásnak nevezik. Én „megtartó” zsidó vallásként gondolok rá. Kóserül élek, és minden héten megtartom a szabbatot, valamint a többi ünnepet.

Egy nagyrészt világi otthonban nőttem fel, ahol azonban az alapokat a zsidó vallás adta. Elsőtől harmadikig jesivába jártam, és volt bar micvóm, a családom pedig csatlakozott a helyi konzervatív zsinagógához. A zsidó szertartások azonban nem igazán töltötték meg az életemet, amíg el nem végeztem a főiskolát. Bár tudósnak és racionálisnak tartom magam, mindig erős volt a spirituális oldalam, de csak akkor kezdtem felfedezni, amikor már főiskolás voltam és felnőtté váltam.

A cikk itt folytatódik.

Az interjút készítette: Sfinsider