Halhatatlan és javíthatatlan: Michel Legrand

„Még időben szólok, nem menekülhetnek el, az ajtók zárva lesznek!” – néha így fenyegeti meg a rajongóit a Cherbourgi esernyők című film zeneszerzője. Hommage á Michel Legrand címmel az idei Zsidó Nyári Fesztivál augusztus 30-án a nyolcvan esztendős világhírű dalkomponista, filmzeneszerző, jazz muzsikus életműve előtt tiszteleg.

Big Mike, ahogy a tengerentúlon elnevezték, ma is alkotóereje teljében van. A szólókoncertek mellett hárfaművész feleségével, Cahterine Michellel a világ koncertpódiumait járja, és változatlanul humoros beszólásokkal szórakoztatja a közönséget: „ Nem csak a zenémet, a dalaimat kell elviselniük két órát át, hanem a jelenlétemet is. Még időben szólok, nem menekülhetnek el, az ajtók zárva lesznek!”

Tavaly balett zenét komponált Molnár Ferenc Liliomja nyomán John Neumeier koreográfiájára. Az Unesco táncdíjjal jutalmazott előadás hamburgi premierjét 2013-ban újabb bemutató követi Párizsban.

A The Windmills of My Mind  világhírű szerzője beleszületett a zenébe.  Apja, Raymond Legrand zeneszerző az Irma, te édes zenés komédiával írta be a nevét a filmtörténetbe. Az anyai ágon örmény származású Legrand legjobb barátja gyerekkora óta a zongora. Kilenc évesen már a párizsi zenekonzervatórium hallgatója volt.

A negyvenes évek végén Dizzy Gillespie amerikai trombita virtuóz koncertjén áramütésként érte a jazz. 1954-ben Maurice Chevalier révén kapott felkérést az amerikai Columbia kiadótól egy francia vonatkozású jazz színezetű albumra. Az I Love Paris  nyolcmillió példányban kelt el és egycsapásra ismertté tette a nevét Amerikában.

Örömzenélésnek indult, jazztörténeti fejezet lett: 1958-ban sikerült egy New York-i stúdióba toboroznia az amerikai jazz nagyjait, Miles Davist, Bill Evanst, Ben Webstert, John Coltrane-t. Az első európai művész lett, aki a modern jazz  nagyágyúival készített közös lemezfelvételt.

A hatvanas éveket Legrand a francia újhullám jegyében kezdte. Jacques Demy rendezővel tíz filmet jegyzett közösen.Az 1964- es év mindkettejük számára sorsfordító volt. A  Cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját nyert Cherbourgi esernyők a modern francia filmmusical születését jelölte. A film másik érdekessége, hogy a zene inspirálta a dialógusokat.

A teljes cikket ide kattintva olvashatják.

Forrás: hvg.hu