Csak a duma

Az HBO új, Terápia című sorozatában nem történik más, mint hogy pszichológus és páciense beszélgetnek egy szobában ülve. Ahhoz, hogy ez érdekes legyen, halálpontos forgatókönyvre és briliáns alakításokra lett volna szükség.

Örvendetes, hogy az utóbbi években csúnyán megtépázott magyar filmgyártásnak dobnak olyan mentőöveket, mint az HBO Terápia című sorozata: legalább azoknak van munkájuk, akik ezeken dolgoznak. De ez persze nem elég ok arra, hogy egy sorozat megszülessen. Az HBO mindent megtett azért, hogy nézzék is: jelentős marketingkampányt állítottak mögé, és még a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület konferenciáját is támogatták, ahol pszichológusok többek közt arról beszélgettek, vajon milyen hatással lesz a munkájukra, ha pácienseik ezentúl azt várják tőlük, hogy olyanok legyenek, mint Mácsai Pál a sorozatban. Egy biztos: én nem örülnék, ha Mácsai Pál lenne a pszichológusom.

Mácsai fantasztikus színész, ehhez kétség sem férhet, de itt és most sem ő, sem színésztársai nem képesek azoknak a mélységeknek az érzékeny megjelenítésére, amelyek a Terápia amerikai változatát felülmúlhatatlanná tették. Merthogy – akárcsak a Társas játék – a Terápia eredetije egy izraeli sorozat volt, amit aztán In Treatment címmel amerikanizált az HBO, és így született meg minden idők legszuperebb kamarasorozata. A magyar változat – bár vizuálisan egyértelműen az amerikait idézi – az izraeli adaptálása, vagy, ha pontosabban és őszintébben fejezzük ki magunkat, akkor a fordítása. Ez egyáltalán nem baj, sőt, nagyon is szerencsés, hogy az iszonyú feszes, precíz eredeti forgatókönyvre épül a magyar verzió.

A teljes kritika ide kattintva az origo.hu oldalon olvasható.

Szerző: Bujdosó Bori