A sanzonok királya – Kozma a Spinózában

Tegnap hivatalosan is megnyílt a sanzonkirály életéről szóló képkiállítás a Spinózában! Bár a „Hulló falevelek” című dalt Magyarországon is sokan ismerik, csak kevesen tudják, hogy ez egy Kozma-dal. Így azt sem tudhatják, hogy ez csupán egyetlen csepp Kozma zenei alkotásának tengerében. A barátok, szemtanúk szerint udvarias, kellemes, de komoly-komor, kissé szomorkás Kozma Józsefet idehaza nem ismerték, nem ismerik.
Kozma József 1905. október 22-én született Budapesten. A család Budán, az Iskola u. 27-ben lakott. E házban – amely ma már nem áll – a Kozma-szülők gép- és gyorsíró iskolát működtettek. Kozmának egy öccse volt, Ákos. 1944-ben Kozma József anyját és öccsét a pesti Duna-parton a nácik a Dunába lőtték. Az anyai nagyanya, az egykori Liszttanítvány ösztönzésére Kozma öt éves korától zongorázott. Tizenegy éves korában Kozma megírja első operájának a nyitányát. Középiskoláit a Ferenc József Gimnáziumban végzi, majd a Zeneakadémián — Ferencsik János és Farkas Ferenc társaságában — zeneszerzést és karmesterséget tanul Weiner Leótól. A Zeneakadémia után, 1926-28 között a Budapesti Operaház segédkarmestere és korrepetitora. Az Operaház mellett pesti avantgárd táncszínházaknak is dolgozik, többek között Madzsar Alice mozdulatművész táncegyüttesének házi zeneszerzője.

1928-ban karmesterként ösztöndíjat kap a Berlini Operaházba. A szellemileg ekkor igencsak izzó Berlinben több olyan művésszel találkozik, akik jelentősen befolyásolják életét. Megismerkedik és együtt dolgozik anyai nagybátyjával, Moholy-Nagy Lászlóval (a Bauhaus csoport egyik alapító tagjával). Barátságot köt Bertolt Brechttel, Hanns Eislerrel, Kurt Weill-lel, Capával (Friedmann Endrével, a késobb világhíressé vált fotóssal), Eva Besnyovel (aki szintén híres fotós). Hatásukra Kozma otthagyja a Berlini Operaházat, és csatlakozik Brecht vándortársulatához. Együtt dolgozik Hanns Eislerrel és Kurt Weill-lel. Berlinben ismerkedik meg első feleségével, Lilli Apel német zongoraművésznővel.

1933 márciusában Hitler elől menekülnie kell Berlinből, s feleségével együtt — egy fillér és francia tudás nélkül — Párizsba emigrál. Francia állampolgárságot majd csak 1949-ben kap. Az első években balettórákat kísér, s felesége, Lilli zongoraleckéket ad. Majd kapcsolatba kerül Jean Renoir filmrendezővel, a festő Renoir fiával.

A harmincas évek francia filmművészete ekkoriban a csúcson volt, s ez nagyban Kozma filmzenéjének is köszönhető. Első filmdalát (Florelle dala Prévert, francia költő versére) 1936-ban írta a „Lange úr vétke” című Renoir-film számára. Hamarosan a francia filmművészet állandó zeneszerzője lesz, s több mint ötven film zenéje fűződik nevéhez. „A Nagy Ábránd” (La Grande Illusion, 1937), „A szerelmek városa” (Les Enfants du Paradis, 1945), a Marseillaise (1937), a „Mire megvirrad” és megannyi híres film zenéje tette Kozma József – immár Joseph Kosma – nevét világhírűvé. Ki ne ismerné „Az éjszaka kapui” (Les portes de la nuit, 1946) című nagy sikerű filmet?

A sanzon forradalmára

1935-től beszélhetünk a francia sanzon új korszakáról. Amit ma jellegzetes francia sanzonnak tartunk, az körülbelül ekkoriban keletkezik. S ez nagyrészt Kozmának is tulajdonítható. 1935-ben ismerkedett meg Kozma a híres francia költővel, Jacques Prévert-rel, akinek verseire több mint nyolcvan dalt írt. Ám e dalokat 1945-ig nem énekelhették nyilvánosan. A zsidó származású Kozma József a második világháború alatt 1940-44 között illegalitásban volt, csak álnéven írhatott, s műveit nem adhatták elő.

A háború után azonban olyan kiváló énekesek és művészek vitték világsikerre sanzonjait, mint Yves Montand, Edith Piaf, Juliette Gréco és a Jacques-testvérek (Les fréres Jacques) . Kozma sanzonjaiban az volt az újdonság, hogy a hagyományos kuplé/refrén szerkezetnél nagyobb szabadságot biztosított a szövegnek, hangszerelését pedig egyszerűen forradalminak
tartották a maga idejében. A párizsi egzisztencialisták (Simone de Beauvoir, Jean-Paul Sartre, Jacques Prévert és a többiek) egyik kedvenc találkahelye volt a Café Flore. Kozma József dalait épp a Café Flore-ban énekelte először Juliette Gréco (a „SaintGermain-des-Prés múzsája”), továbbá Yves Montand és Edith Piaf. 1951-ben Kozma elválik feleségétől, Lillitől, és Jacques Prévert-rel is szakít.

Opera, operett, balett, pantomim-zene

Kozma nevét filmzenéje tette világhírűvé, de életműve ennél jóval gazdagabb. A filmzene és sanzon mellett balettzenét, kantátát, három operát, kamarazenét, zongoraműveket, oratóriumokat és operetteket is írt. „A lyoni selyemszövők” c. operáját 1962-ben Budapesten is bemutatták. Írt zenét Marcel Marceau pantomimjához, kísérozenét Jean-Paul Sartre
darabjához, továbbá Apollinaire- és Aragon-verseket zenésített meg. A Lyoni Operaház felkérésére utolsó vígoperáján dolgozott, amikor egy szívroham elvitte.

1969. augusztus 7-én halt meg a Párizs közelében lévő La Roche-Guyon-i házában. Itt élt második feleségével, Marie Kosma-val (Marie Merlin). Kozma József Párizsban, a Montmartre-i temetőben nyugszik. Kozmának sem első, sem második feleségétől nem volt gyermeke, így örököse sincsen. Kozma zenei öröksége a Nizzai Konzervatóriumba, zongorája pedig 1995-ben Lyonba, egy Kozma-rajongó házába került. Párizsban működik a „Kozma Barátok Társasága”, s Joseph és Marie Kosma háza La Roche-Guyon-ban ma is látogatható.

Kozma József a Spinozában

A francia sanzon és a filmzene királyát a Spinoza szeretné „hazacsempészni”, s életművedéből valamit itthon is bemutatni. A 2008 szeptemberi Zsidó Hetek keretében Kozma legismertebb sanzonjai csendülnek fel a Spinozában, francia és svájci énekesek tolmácsolásában. A Spinoza bemutat továbbá néhány harmincas-negyvenes években készült francia filmet, amelyek zenéjét Kozma szerezte. Serge Le Péron, francia filmrendező 1996-ban filmet forgatott Kozma József életéről (miért nem létezik magyar film Kozmáról?), s a szeptemberi Zsidó Hetek keretében remélhetőleg ez a film is bemutatásra kerül. Mindezt egy Kozma József életéről, munkásságáról szóló kiállítás egészíti ki a Spinozában.

(Sándor Anna)

KOZMA JÓZSEF
a francia sanzon-király

Koncert:
2008. szeptember 11. csütörtök, 19 óra

P r o g r a m

Zongora-darab Clair de lune
Guillaume Apollinaire La belle Américaine
Michel Vaucaire Le Temps d’y croire
Gaston Montho Le Merveilleux Poéme
Raymond Queneau Si tu t’imagines
Jean-Paul Sartre Rue des Blancs-Manteaux
Jean Anouilh Attente
Louis Aragon La belle jambe
Rober t Desnos L’araignée

A hangya

Gettó-dalok zongorára
La question éternelle
L’anecdote
Jacques P
PPrévert
Les feuilles mortes
Barbara
Paris at night
Immense et rouge
Deux escargots s’en
vont a l’enterrement
La peche a la baleine
A két szemét még most is látom

Közreműködnek:
Sylvie PIQUE szoprán
Wouter van der LELIJ bariton
Sylvie KOUMROUYAN zongorista
Rachel SZÉKELY zenei vezeto