Mahler hajszolta a zenészeket

Az élete volt az operaház, mégsem szerzett egyetlen operát sem. Rajongói között tudhatta Hitlert is, aki később mégis betiltatta a zsidó zeneszerző műveit.

Mahler hajszolta a zenészeket

Nehéz természetű, különc ember volt Gustav Mahler. „Ahol a zene, ott legyen a démon” – mondogatta, és tartotta is magát ehhez a gondolathoz, így aztán sokszor ő volt a démon, a munkamániás karmester, aki az őrületbe hajszolta a zenészeket. Amikor a bécsi opera karmestere lett, Franz Schmidt csellista ezt mondta: Mahler úgy szakadt az operára, mint egy elemi katasztrófa.

Már gyerekként lidérces időket élt meg, mert bár apja sikeres vállalkozó volt, sőt, néhány kocsma, pékség és szeszfőzde tulajdonosaként Iglau (ma Jihlava) díszpolgára lett, de a gyerekei gyakran csak a brutális, a feleségét gyakran verő családfőt láthatták benne. Nem csoda, hogy Gustav az anyjához húzódott, az apjától tartott. Tizennégy testvére közül négy nem sokkal a születés után meghalt, legkedvesebb fiútestvére 13 évesen vesztette életét szívbetegségben, egy másik később öngyilkos lett… Részben ez a gyermekkor is magyarázat, miért lett ideges, démonokkal, félelmekkel küszködő ember.

A házassága sem volt boldog. Már túl egy agyvérzésen, 42 évesen vette el a 19 évvel fiatalabb, önmagát a férjénél jobb zenésznek tartó és később rendszeresen megcsaló Alma Schindlert. Egymás démonai voltak, de született két gyerekük, majd a nagyobbik, Anna ötévesen meghalt.

A zeneszerző szorongásaihoz konkrét üldöztetések is hozzájárultak: Mahlerék ugyanis zsidók voltak, és akkor a Habsburg Birodalomban vagy a német városokban már egyre kevésbé érezhették magukat nyugalomban a zsidók. Nem véletlen, hogy Mahlernek ebből a szempontból könnyebb dolga volt Angliában és az Egyesült Államokban.

1889 – ekkor mutatták be a Titán című szimfonikus költeményét Budapesten. A második, Blumine-tétel elhagyásával ebből lesz később a végleges

Már Kasselben, pályája elején szembekerült a zenekarral és a helyi közvéleménnyel a természete és  zsidó származása miatt. Amikor a zenészek sztrájkba léptek a nyári fesztivál előtt, Mahler rögtönzött zenekart állított elő a környékbeli zenészekből és a helyőrségi zenekar tagjaiból, és fantasztikus sikert aratott. Később is érték antiszemita támadások: például Bécsben. A budapesti Operaházban a fanatikus nacionalista és antiszemita intendáns, Zichy Géza fúrta, ahogy csak tudta. Igaz, rossz viszonyukban benne volt az is, hogy Mahler többször kijelentette, nem kell feltétlen minden operát magyarul énekelni, például Wagneréit sem. Ez a 19. század végi Magyarországon a magyarság elleni támadásnak minősült. Amikor Mahler távozni kényszerült, a nézők kiabálva követelték vissza.

A kortársak elsősorban a lenyűgöző operai karmestert látták benne, és számos rajongója között ott találjuk a fiatal Adolf Hitlert is, aki az utolérhetetlen Wagner-interpretátort csodálta Mahlerben, de később azért betiltotta a műveit.

Mahlerben a kortársak a zseniális karmestert tisztelték, zeneszerzőként kevésbé volt sikeres. A műveit nem­igen értették meg a kortársak, zeneellenesnek tekintették, szokatlan dallamai miatt banálisnak vagy érthetetlennek, lejátszhatatlannak tartották, a lendületét pedig ijesztő indulatnak. Zenéje jelentőségét csak jóval a halála után, a 20. század második felében ismerték el. Jellemző, hogy 1985-ig csak 619 Mahler-felvétel volt forgalomban, ma pedig majdnem háromezer.

Különös Mahler kapcsolata az operával: karmesterként vagy igazgatóként dolgozott többek között a lipcsei operában, a budapesti Operaházban, a Bécsi Udvari Operában és a New York-i Metropolitan Operában. Mascagni Parasztbecsület című operája, Mahlernek is köszönhetően, a budapesti siker után hódította meg a világot, Mozart Don Giovanniját pedig úgy vezényelte
a budapesti Operában, hogy a korábban morgolódó Brahms lelkendezve rohant fel hozzá a színpadra. Az élete volt az operaház – zenét tulajdonképpen a szabadidejében szerzett –, mégsem írt operát.
Életrajz

    * 1860. július 7. – Gustav Mahler születése Kalischtban. Ősszel – a zsidók költözési jogának kiszélesítése után – a család áttele­pül Iglauba (Jihlava), az apa áttelepíti szeszfőzdéjét, kocsmát, pékséget, végül fogadót nyit, később a város díszpolgára lesz.
    * 1865 – A gyermek Mahler zenei affinitásának első jelei: harmonikán játszva utánozza környezetét.
    * 1875 – Mahlert felveszik a bécsi konzervatóriumba.
    * 1886 – A lipcsei színház másodkarnagya (1886–1888) – a vezető karmester a magyar származású Nikisch Arthur. Szerelem Marion von Weber iránt, akinek férje Carl Maria Weber zeneszerző unokája.
    * 1888 – A Budapesti Operaházhoz szerződtetik igazgatónak (1888–1891).
    * 1893 – Barátságot köt Brahmsszal.
    * 1897 – A bécsi Operaház művészeti igazgatója.
    * 1898 – Először vezényli a Bécsi Filharmonikusokat.
    * 1902. március 10. – Mahler házasságot köt Alma Schindlerrel.
    * 1910 – Párizsban megis­merkedik Debussyvel és Dukas-val. Egészségi állapotának romlása.
    * 1911. február 21. – Utolsó koncertje Amerikában, betegsége válságosra fordul. Visszatérés Európába. Május 18. Gustav Mahler meghal.

Egyperces
Ligeti András karmester, egyetemi docens, 1976 óta a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem hegedű, majd karmester szakán oktat, 2009 óta a Zeneakadémia szimfonikus zenekarának karmestere. Nyolc éven keresztül irányította a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. 1997-től a Matáv Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. Volt az Operaház koncertmestere és karmestere, 1986-tól a Mahler Ifjúsági Zenekarnál Claudio Abbado asszisz­tense. 2001-től az ausztrál West Australian Symphony Orchestra művészeti vezetője és állandó kar­mestere, majd a Taipei Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója. Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Bartók–Pásztory-díjas, érdemes művész, az Olasz Szolidaritás Csillagrendjének lovagja.

A lemezfelvételek száma szerint, állítólag, az utóbbi évtizedekben vált igazán népszerűvé Mahler zenéje. Ez az ön tapasztalata is?
– Nem hinném, hogy csak az utóbbi évtizedekben vált volna valóban népszerűvé, de ez nagyon összetett kérdés. Hiszen az, hogy Mahler művei lemezre, CD-re
kerüljenek, nagyban függött a technikai feltételektől, nevezetesen attól, hogy legyenek olyan karmesterek, mint Zubin Mehta, Claudio Abbado vagy Leonard Bernstein. Olyan zenészek, akik jól el tudják játszani ezt a zenét. Korábban az élt a köztudatban, hogy Mahler zenéje eljátszhatatlan a nyakatekert dallamok miatt. Nekem egyébként Mahler a kedvencem, az összes szimfóniáját felvettem, kivéve a nyolcadikat.

Azt azért nem, mert az az Ezrek szimfóniája?
– Igen. Annak a felvétele akkora apparátust, zenekart és énekkart igényel, amekkorát ma már nemigen engedhet meg magának senki, még a Távol-Keleten sem.

Mi ragadta meg Mahler zenéjében?
– Nehéz ezt megmondani. Én alapvetően hege­dűs vagyok, és amikor gyerekként meghallot­tam a 4. szimfónia szóló hegedűjét, beleszeret­tem. Mahler rengeteget szenvedett, sokszor félt, és ez mind benne van a zenéjében. Ahogy Clau­dio Abbado mondja, benne van például a katonazenétől való félelem is.

Katonazenétől?
– Igen. Félt a katonaságtól, amikor Prágában dolgozott, és be akarták hívni katonának, minden követ megmozgatott, hogy megússza. Sikerült is neki. És ott vannak a szimfóniáiban az indulók motívumai, ez a furcsa, kifacsart zene a halál­félelmet tükrözi.

Mahler sok operaházban dolgozott, nagyszerű operakarmesterként tartották nyilván, mégsem írt egy operát. Nem különös ez?
– Nem teljesen igaz, hogy nem írt egy operát sem, hiszen ha alaposan megvizsgáljuk a 19 éves korában szerzett Pana­szos dalt, azt látjuk, hogy az voltaképpen egy opera. De az igaz, hogy utána nem próbálkozott az operával, valahogy nem ment neki. Azt hiszem, ő mindent beleírt a szimfóniáiba, amit csak lehetett.

Könyvsorozat
– A 20 kötetes Világhíres zeneszerzők sorozat ­a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása.
– A kötetek nem kerül­nek könyvesbolti forgalomba.
– Az újságárusoknál már megvásárolhatja a Gustav Mahler életéről szóló könyvet és CD-t, 1590 forintért.
– Előfizethet a kiadónál is: www.kossuth.hu és www.metropolkonyvtar.hu