114 éve volt – az első cionista kongresszus

1897 augusztusában Bázelben ülésezett a Theodor Herzl zsidó újságíró által szervezett első cionista kongresszus. Ahogy beszédében kifejtette, 2000 éves száműzetés után először gyűltek itt össze a világ minden részéből származó zsidó küldöttek. A világon sokfelé élő zsidók jelentős részének körében már régóta él a vágy, hogy visszatérjenek a Sion hegyéhez, az `ígéret földjére`, az ókori zsidó haza területére. Ezek a gondolatok csak a nemzeti fejlődést világszerte kibontakoztató XIX. században válnak politikai realitássá. Az újonnan keletkező modern antiszemitizmus (1883., 1894.) katalizálja az elszigetelt törekvéseket, és döntő szerepe van abban, hogy a zsidóság `ráeszmél` történelmére és megfogalmazza a követelését egy zsidó állam kialakításáról Palesztinában.

A `zsidó állam` elnevezés Theodor Herzltől (Herzl Tivadar) származik. A `Neue Freie Presse` című bécsi újság párizsi tudósítója 1894-ben, a Dreyfus-per és az azt kísérő rendzavarások hatására írta `A zsidó állam`-ot. Három évvel később az ő sürgetésére kerül sor a cionista kongresszusra. Az augusztus 31-én végződő konferencia eredményét a következő határozatban szövegezték meg: `A cionizmus a zsidó nép számára egy nyilvános, közjogilag biztosított nemzeti otthon megteremtésére törekszik Palesztinában.`. A kongresszus küldöttei a célok eléréséhez a következő négy intézkedésben egyeznek meg: – a zsidók betelepítésének támogatása Palesztinában; – az össz-zsidóság önszerveződése az általános helyi intézkedések révén; – a zsidó öntudat és nemzeti érzés erősítése; – előkészítő lépések megtétele a kormányoknál, hogy azok beleegyezésüket adják a cionista célok támogatásához.

A cionizmus a XIX. századi európai nemzeti fejlődés során kialakuló modern közösségi öntudat egyik változata. A nacionalizmus, még inkább a többféle okból létrejövő antiszemitizmus jelentősen hozzájárul egy politikailag felkészült, zsidó nemzeti mozgalom megszerveződéséhez.

A cionista mozgalom előharcosai Moses Hess és Zwi Hirsch Kalischer voltak. A cári Oroszországban a zsidók különösen sokat szenvedtek. 1881 és 1914 között 2,5 millió, javarészt kelet-európai zsidó vándorol ki Palesztinába és főképp az Egyesült Államokba.

mult-kor.hu