Mi az a sólet pontosan?

Mi az a sólet? A sólet babos-húsos egytálétel, amelyet a zsidó vallásúak szombaton esznek? Nem, hiszen létezik hús, sőt bab nélküli sólet is, ráadásul eszi azt már mindenki, csülökkel, konzervből, mindenhogyan. Amikor megpróbáljuk meghatározni a sólet fogalmát, egy rakás akadályba ütközünk, ugyanakkor útközben megérthetjük a zsidó konyha, sőt azon keresztül a zsidó vallás lényegét.

Kiindulhatunk a szó eredetéből, bár azt is százféleképpen értelmezik, az egyik magyarázat éppen a lényeget foglalja össze. Eszerint a sólet a chaud (meleg) lent (lassú) francia szókapcsolatból ered, és az étel elkészítésének technológiáját foglalja össze röviden. Ez a konyhai eljárásmód – az egyetlen összekötő pont a világ sóletjei között – a zsidók egyik legfontosabb hagyományának, a szombat előírásainak a betartásában segít. Mivel Isten a világ teremtésekor hat nap után a hetediken megpihent, rengeteg előírás és szabály igyekszik rábírni a zsidókat, hogy a pihenést valóban komolyan vegyék – ezért nem szabad tüzet gyújtani, így aztán főzni sem ezen a napon. A szombat péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tart, enni pedig akkor is kell, méghozzá más napokkal ellentétben, kötelezően háromszor. Az előírások a vallásra máskülönben is jellemző módon az élet, így az evés körülményeinek legapróbb részleteire is kiterjednek, az ételnek és az étkezési szertartásoknak is ünnepinek kell lenniük. Így találták fel a hosszú, lassú, nagyon alacsony hőfokon való párolást a sütőben, ezzel úgy készül el a szombati ebéd, hogy a háziasszony nem szeg meg egyetlen szabályt sem. Pénteken délután, mikor összekészíti a sólet alapanyagait egy nagy agyagedénybe, és beteszi a sütőbe, kályhába vagy kemencébe, be is fejezi a munkát. Tizenkét órán át hozzá sem kell nyúlnia, ráadásul a végeredmény a lassú érlelésnek köszönhetően egészen különleges lesz.

A világon szanaszét szóródott zsidóság egyszerre tartotta meg mindenütt saját hagyományait és asszimilálódott az épp adott környezethez – így volt ez az ételekkel is. Sólet mindenütt létezik, ahol vannak zsidó közösségek, de a technológiát leszámítva semmiben sem hasonlítanak egymásra. Hazánkban a sólet általában többféle húsból és kétféle babból áll össze, az egyik húsnak mindenképpen füstöltnek kell lennie. Általában ez a kettő a füstölt liba és a marhaszegy, amely alá sokan libazsírt raknak, sőt töltött libanyakat tesznek bele. A kétféle bab mellé szórnak gerslit, azaz árpagyöngyöt is, a tetejére pedig tojást tesznek egészben, héjastul. Van, aki szerint az igazi sóletbe nem kerülhet más fűszer a borson kívül, mások mégis szórnak bele paprikát és babérlevelet. 

A cikk folytatását az origo.hu oldalon találja. Ide kattintva elérhető. 

Írta: Ács Bori