Kiderült az igazság az évszázad rablásáról

Nem volt titok szakmai berkekben annak a hatalmas müncheni festménygyűjteménynek a létezése, amelynek a híre a napokban járta be a világsajtót – mondta egy osztrák szakértő az APA hírügynökségnek.

 

„Az egészet meglehetősen felfújták. Az, hogy ez a gyűjtemény létezik, nem volt titok. Alapjában véve tudott róla minden jelentős műkereskedő Dél-Németország térségében, a méretéről is” – mondta Alfred Weidinger, a bécsi Belvedere múzeum igazgatóhelyettese.

 

A mintegy 1400 darabból álló gyűjteményt Hildebrand Gurlitt művészettörténész és műkereskedő fiának, Cornelius Gurlittnak a müncheni lakásában találták adóellenőrök. Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából gyűjtött össze – részben zsidó származású gyűjtőktől elrabolt – festményeket az 1930-as, 1940-es években és szintén a megbízás alapján egy részüket külföldön értékesítette. A kereskedő a háború után azt állította, hogy a drezdai lakásában tárolt, megmaradt képek a város bombázása alatt mind megsemmisültek.

Weidinger, aki a klasszikus modernek szakértője az osztrák festészetre szakosodott állami múzeumban, úgy vélekedett, hogy az eltűnt műkincsek visszaszolgáltatására szakosodott szakértők azok, akik nem végezték jól a dolgukat. „Mindenki, aki még él a családból, szerepel a telefonkönyvben! Ha valaki 2013-ban jön rá, hogy létezik egy Gurlitt-gyűjtemény Münchenben, akkor nem jól végezték a munkájukat” – fejtegette az osztrák múzeumi szakember.

A mintegy egymilliárd euró (háromszáz milliárd forint) értékűre becsült gyűjteményben mások mellett olyan világhírű festők művei is megtalálhatók, mint Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall és Franz Marc. Eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép.