Mosh Ben Ari – Derech

Im haboker hu mitorer,
el haderech hamitmaker
nosea, nosea
misaviv harbeh yarok,
zeh nogea kach bitzchok
zeh rega matok zeh.
 
Ech lazuz bein hashvilim,
sherakmu bi hashanim
baradio shokea
lehamtik shuv bashtikah,
shuv baderech habrechah
veshuv zeh nogea.
 
Uvaleilot, einaim domot
sfataim lochashot elaich elaich
uvayamim, panim el mul panim
ani beemtza hachaim
veod biladaich.
 
Vehakvish eino nigmar,
zo haderech lemachar
baofek nogea
lu hayit at po iti,
lechazek et chulshati
hayiti rogea.

Reggel ha ébredek, vonz az út
Utazom, utazom
Sok zöld vesz körül és nevetésre bír
Édes a pillanat

Hogyan is haladhatnék az utakon,
melyekkel az évek díszítenek
Belesüppedek a rádióba
Édes a kijárat csendje újra
És újra megérint

És az éjben, könnyel teli szem
Az ajkak hozzád suttognak, hozzád
És nappal, arcokra arcok
Az élet közepén állok
Még mindig nélküled

Az út nem érhet véget,
a holnapba vezet
Érintve a horizontot
Bárcsak itt lennél
Hogy megerősíts gyengeségemben
Csillapodnék