Tömeges meztelenkedés Izraelben

Sok száz meztelen ember állt modellt, hogy a Holt-tengert a világ hét természeti csodája közé válasszák.Napkeltekor sok száz meztelen ember sorakozott fel a Holt-tenger izraeli partján, a világ legmélyebben, 423 méterrel a tengerszint alatt fekvő területén, hogy modellt álljon Spencer Tunick amerikai fotóművész fényképeihez. A fotós installációval Tunick Izrael, Jordánia és a Palesztin Hatóság kampányát támogatja, amelynek az a célja, hogy a Holt-tengert az új hét természeti csoda közé válasszák meg. Egy internetes honlap kezdeményezte, hogy 2011. november 11-ig globális szavazáson válasszák meg a világ hét természeti csodáját.

Egyszer és mindenkorra szeretett volna pontot tenni a viták végére a kanadai-svájci Bernard Weber, aki 2001-ben létrehozta a New Seven Wonders of the World (A világ új hét csodája) alapítványt. Amint azt kihirdette, korábban önkényes alapon határozták meg, mi kerülhet bele a kiválasztott hét közé, ám most a világ lakossága szavazataival döntheti ezt el. Állítólag több, mint száz millió ember adta le a szavazatát, és a nagy csinnadrattával 2007. 07. 07.-én Lisszabonban kihirdetett nyertesek között új, váratlan szereplők is feltűntek. Mindazonáltal már az eredményhirdetés előtt sokan szóvá tették, hogy nem a glóbusz egésze szavazott, hiszen csak interneten vagy telefonon lehetett voksolni, ráadásul senki nem akadályozta meg az érdeklődőket abban, hogy többször szavazzanak. A listára került a másfélezer éves mexikói maja-tolték romváros, Chichén Itzá, aminek egyik jelképe a Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt 55 méter magas piramistemplom.

Helyet kapott ott a Rio de Janeiro fölé magasodó Megváltó Krisztus 30 méter magas art deco szobra, amit Párizsban készítettek el, és 1931-ben állítottak fel. Az antikvitásból is került fel épület a listára. A Colosseumot, Róma hatalmas amfiteátrumát az első században építették, közel ötven méter magas, 188 méter hosszú és 156 méter széles, fénykorában akár 60-70 ezer ember is nézhette benne a viadalokat. Évszázadokon át építették azt az erődítményrendszert, amit ma már csak kínai nagy falként emlegetnek. A több ezer kilométer hosszúságú, átlagosan tíz méter magas fal méltán kapott helyet az új csodák között. Ahogyan a perui Machu Picchu is. Az egykori Inka Birodalom megerősített városa a 15. században élte virágkorát, különlegessége, hogy az Andok hegyláncai között szinte megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg. Az újkori listán még Jordániának is jutott hely. Itt található ugyanis Petra városa, ami kétezer évvel ezelőtt, a nabateusok idején virágzó kereskedelmi központ volt.

A nabateusok tökélyre fejlesztették a kőfaragást és a fazekasságot, ennek nyomai a mai napig látható a romvárosban. Végül, de nem utolsósorban, az indiai Tádzs Mahalról is elegendő számban emlékeztek meg a szavazók. Az 1631 és 1654 között 20 ezer munkás által felépített monumentális mauzóleumot Sáh Dzsahán császár „rendelte meg” felesége, Mumtaz Mahal halálakor. Az agrai fehér márvány síremléket évente három millió turista keresi fel. Már a szavazás közben Egyiptom protestált és összeesküvést emlegetett, amiért egyetlen „hivatalos csodaként” partvonalra állítják. Ezért aztán a szervezőktől „tiszteletbeli csoda” címet kapott. A finisbe egyébként bekerült még az athéni Akropolisz, a granadai Alhambra, de a párizsi Eiffel Torony mellett például a moszkvai Vörös tér is. Az alapítvány honlapja legújabban a világ hét természeti csodájára gyűjt szavazatokat, a végeredményt 2011. 11. 11.-én fogják kihirdetni. (MTI)

Forrás: amerikaingatlan.us